Én komolyan mindent megtettem, hogy amire a melóból hazaérek, már csak a jól kihűlt helyüket találjam… Nyilván forró nyomon haladtam a lakás mélyére, ahol rémálmaim rám rontottak.
Első körben a belépőben találtam túl sok cipőt. 4 párral többet. 4-gyel!!!! Aztán a mi kis „alacsony” polgári albérletünkben olyan meleg volt, mint nyáron 40 fokban (azaz a fűtés a 1777-es fokozaton egész nap menetve). A konyhában a kristály boros poharaim (kifejezetten ritka alkalmakra van tartogatva, mondjuk, mint a december 33-a), felbontva a két legjobb, és legeslegfinomabb borom (Oremus pincészet Andante és Fortissimo féle varázslata) az utolsó cseppig elfogyva (ez szintén valami nagy eseményre, mondjuk mint a lottó ötös megnyerése, tartogatva), Apumnak karácsonyra előre megvett kóser barack pálinka felbontva.
Első gondolatom, az volt, hogy közölték Torzsával, örökké fog élni, és erre volt ez a fene nagy dínom-dánom. Persze ez is csak addig tartott, amíg el nem értem a szoba küszöbét. A látvány, ami elém tárult, hát… tizenhatoskarikás legdurvább lélekölő pszihotrilleres sokkolás volt…
A szekrényajtóim tárva, Torzsa vasal, APK apukája (aki a világon az egyik legeslegjobb ember, akit ismerek, de nyilván, hiszen egy ilyen gonosz szörnyeteget csak egy ilyen áldott jó ember képes elviselni) Torzsa nővérével és annak alkesz férjével tévézik, APK pedig sehol….
Innen már csak a kritikus mondatok:
- Jajj, hát megjöttél? Nem is gondoltam volna, hogy te eddig dolgozol. Vagy vásárolni voltál?
- Kicsit gondoltam besegítek… Szegény APK-nak holnapra nincs vasalt inge, gondoltam keresek és vasalok neki. Persze, egyszerűbb csak begyűrni a szekrénybe mindent.
- Nincs mosószered? Kerestem, hogy kimossak, mert látom hogy dugig van a szennyes tartó.
- APK-t leküldtem kenyérért, gondoltam neked úgyse fog eszedbe jutni
- Miért nem mondtad, hogy nincs az adventi koszorúdhoz 4 egyforma gyertyád? Ez a 3+1es arány olyan.. na hát olyan, érted, hoztam volna neked szívesen.
- Nem gondolod, hogy ilyen kis üveges borokat felesleges venni? Rendes nagyüveggel vesz az igazi házigazda
- Kirakattam Aptyukkal a falra a gobelint, amit nektek varrtam Szép ugye? Gondolom nem baj, ha azt rideg modern izét levettük és ezt tettük a helyére. Olyan otthonos lett így ez az egész. Sokkal barátságosabb. Mondjuk, ide bármit hozhatok attól már csak barátságosabb lenne
- Ezt a sok karácsonyi kis lószart honnan vetted? Nem túl nagy luxus ez, ilyenekre fecsérelni a pénzt?
- Minek ide nektek ennyi csicsa? Ahol nincs gyerek, oda felesleges ennyi porfogó.. Meg ki látott már kabátos rénszarvasokat, és ez a télapós gyertyatartó… túlzás kicsit nem?
- Hoztam ám nektek jó kis házi kosztot, a hétre ki tart. Jó kis fehérbabfőzeléket, meg tojásos nokedlit.
Nem kommentálom az idegállapotom, de amikor elmentek végre, még a kilós sósmogyoró elfogyása előtt, de az összes méregdrága piánk megivása után, megmondtam APK-nak, hogy ott alszik ahol akar, de nem velem egy ágyban. Majd esetleg akkor, ha képes lesz féken tartani az anyját.