... azzal kezdődött, hogy megmondtam az osztrák főnökömnek, ha ő megy, nekem sincs maradásom. Megyek én is. Mindezt egy süti mellett, kávézgatva a nap kellős közepén, egy nyugalmas 20 percben, mikor nem rohangáltunk mint pók a falon, nem Volt két Telefon a fülemen, nem gépeltem az egyik kezemmel, és nem pecsételtem a másikkal. Minden olyan laza Volt.... fél percre nyugis...

...aztán persze pörgés, és rohanás az állomásra Paragrafusért, és a saját lakásom környékén történő eltévedések ezeregyedszeres ismétlődésének kezdetét vétele, mert esküszöm, hogy mikor még nem környéken lakatam Sem kavarogtam el ennyire....

... és bénázás kelenföldön, de egyszer mondhatják rám, is hogy nézd már ez tuti nő, hogy parkol már a két sávos út kellős közepén...

... és amikor Paragrafus beszállt, és nem törtem össze az autó orrát végül, elkezdtem kikapcsolni...

...este degeszre kajáltuk magunkat (értsd, nadrág gombot nem bírod begombolniig), de kellett az energia, mert másnap 7 órát töltöttünk az ördögtől eredő bűnös helyen... nem, nem. Nem kártya barlangban voltunk. Hanem beszippantott minket a az a kék áruház, amin sárga betükkel virít a felirat, ami fennhangon hirdeti, hogy otthon a legjobb, és itt ehez mindent beszerezhetsz.... (aki nem jött volna rá, az ikeába voltunk...)

....Dió pedig alig várt már minket. És rá kell jönnöm, Dió oda van a pasikért. Valószínűleg egyszer majd lehet vele pasizni is.... De még kis csünt, és nyüszög, de imádja a nagy kutyákat. (a nagy nála Minimum egy Labrador), igazából Dió imád mindenkit. Annyira kis hülye.

... Este meg egy tánc és zene nélküli buli a pösti éccakában. SzSz-el, a haverjával, meg azok haverjaival. Fény, meg bor, meg aztán egy etnikum, aki annyira részeg Volt, hogy azt hitte, kilóg Paragrafus melle.... de nem...

hazavillamosozás, taxizás, búcsú, alvás, felkelés, fél egykor reggeli, mozi este.....

és egyszer csak azt vettem észre, hogy nem fáj már a lelkem. Hogy este dúdorászok a konyhában, hogy csak úgy mosolygok.  Hogy most gyúgyultak a sebek, most nem véreznek, hogy kevesebb bennem a keserűség. Sokkal.

 

Szerző: Verde Lunaria  2013.11.18. 09:49 Szólj hozzá!

Címkék: szsz paragrafus

A bejegyzés trackback címe:

https://magamkozt.blog.hu/api/trackback/id/tr105641357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása