Muszáj volt. Kimentem a Margitszigetre. Gondolkodnom kellett, hogy mit akarok, és hogy akarom.

Nem érdekelt, hogy még félig taknyos és lázas vagyok. Bicajjal mentem a ragyogó napsütésbe. Hihetetlen volt. A Rakparton láttam virágzó cseresznye fákat, a madarak csicseregnek, kamaszok andalognak és le se szállnak egymás szájáról.

Az illat, a szél az arcomon, a napfény a karomon. Ahogy gyorsítani tudtam, és ahogy elfeledkeztem a városról. Aztán a Duna. A Duna part. Maga a Sziget. Szeretem a Szigetet. Az egyik kedvenc helyem a városban. Pont erre való. A naplóval a kézben ücsörgésre és az írásra. Mert az az igazi. Akkor beszél az ember a lelkével a lelkére... Egy döntést meghoztam. És ezzel talán felveszem a fonalát a félbemaradt folyamatoknak. Remélem.

Csendes fohász, hogy kérlek Bennetek segítsetek, legyetek velem, hogy a novemberben elkezdett utam végig járjam, hogy végig vigyem amibe belefogtam, és azt amiben most megtorpantam. Mert akarom. Döntöttem. Akarom, hogy így legyen és megtörténjen! Meg kell történnie.

Szerző: Verde Lunaria  2011.04.04. 16:34 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: én bringa

A bejegyzés trackback címe:

https://magamkozt.blog.hu/api/trackback/id/tr202799194

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Csengery Kristóf - EGYES, HÁRMAS, HATOS 2011.04.04. 18:10:40

Még meghalhatsz fiatalon,mert fiatal vagy most is– legalábbis annakérzed magad.Még kiszökhetsz az idő kapuján,levetheted a múlás és a romlásszégyenfoltos overallját – mégbeleájulhatsza mártír tisztaságba.De hát hiába töprengsz, mindeközbent...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.