Az égiek most úgy döntöttek két hete, hogy alám tesznek mindent, csak tegyem meg, lépjem meg, éljek a lehetőséggel, és végre vigyem véghez az évek óta halogatott lépést. Nevesen elhagyni végérvényesen és örökre APK-t.

Hogy mi mindent meg nem tesznek ezért? Hm... Felpörögtek velem az események... új munkahelyem van. A "régi" se volt rossz, de ez a mostani... jobban keresek, jobbak a munkatársak, a meló is egész "szerethető". A váltás is egész simán ment.

A "SZSZ" szeret. Tényleg szeret. Ki nem mondta, de amikor én mondtam neki, visszaírta, hogy ő is. Nála már ez "fél siker".

Találtam albit. Isteni! Tényleg! Olcsó, közel mindenhez a belvárosban, újonnan bútorozott, felújított, CSODÁS. Tényleg meseszép. A tulaj ausztrál, és kb 10 év múlva tervezi hazajönni... :D

És a drága égiek mindent kisakkoztak. Mindent. HOgy legyen időm, energiám megtenni amit meg kell és ott lenni, ahol ott kell. Már csak meg kell lépnem, halogatás nélkül.... Legalábbis minimális halogatással.

Örülök ennek a nagyon nagy szeretet csomagnak amit kaptam, és nem szeretném elpazarolni, és talán nem is vagyok rá méltó... de igazából attól rettegek, hogy mi van, ha nem tudok élni a lehetőséggel, és APK megint lukat dumál a szívembe, eszembe, gyomromba... Sőt! Ettől egyenesen rettegek....

Szerző: Verde Lunaria  2011.06.30. 21:06 Szólj hozzá!

Címkék: én

A bejegyzés trackback címe:

https://magamkozt.blog.hu/api/trackback/id/tr633028422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.