Ma olyan öregen ébredtem. Az egy dolog, hogy Zen mester tönkre vágott még hétfőn, és olyan izomlázam van, hogy MINDEN pici mozdulat FÁJ. Az tényleg egy dolog.

De ma, ahogy fáztam abban  a naagy ágyban, ahogy olyan egyedül voltam, ahogy a konyhába vonszoltam magam... abban semmi de semmi fiatalos és üdítő nem Volt. A mozgásom darabos Volt, a tekintetem bamba, Lakóbarát csak vigyorgott, hogy mégis, mi bajom, hol a duracelVerde? Miért akarok éppen most éppen így meghalni? Pont mintha a sír felé vánszorognék. Én meg csak néztem és néztem, hogy ő ugyan miről beszél? El se jutott az agyamig amit mondott.

A tükörből egy ráncos, kövérkés zsíros hajú zsémbes vénlány pislogott rám unalmasan. Tudta, hogy bemegy dolgozni, elutalja a számlákat, összecsap a kereskedőkkel, lekönyveli a bankot könyvel, kinnlevőséget néz, egyezkedik az ügyfelekkel és a főnökkel, hadovál németül össze vissza....

Teszi a dolgát mint aféle célnélküli középkorú....

Mert mi az élet értelme?

Egyszerű.... értelmetlen. Mert az ösztön a fajfenntartás, de hat nekem még az se... az óra meg elketyegett, így a biológiai cél már egyre kevesebb eséllyel foganatosul, spirituálisat meg éppen nem találtam meg.

De talán az lesz a legjobb, ha megpróbálom ezt az egészet egy naaagy széééles mosollyal túlélni, és a végén jót röhögni a hülyeségeken, mint például ahogy tegnap este megmértük Lakóbaráttal, hogy mekkora az 55 cm-s Pizza. Hát az akkora mint a díszpárnáim.....

Ha külső szemlélő látta, hallotta, hogy egy díszpárnát méregetünk, hogy az sok vagy kevés lenne-e kettőnknek, és hogy mi még akkora pizzát sose rendeltünk... hat hat.......

Hiába öregszünk a méretek és mértékegységek nem fognak jobban felfoghatóbbak lenni....

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.30. 10:55 1 komment

Az az idióta kalapos nekem mindent lehet asszonyság a kocka orrú magassarkú csizmájában meg bundájában, az a felelőtlen p.csa, hogy a jegesre fagyott letaposott havas úton letipeg az úttestre mert baromira lusta sétálni 20 métert a zebráig.... Hogy legközelebb vezesse ő az autót, aki elé így lelépnek, és csússzon neki ő konténernek....

Nem, nem én voltam aki neki csúszott, hanem az előttem levő kocsi. K.rvára nem tudott mit tenni. Az asszonyság meg felszállt a villamosra és elment...

De azt a kamionost is ütni kellene, aki az M0án úgy húzott el mellettem, hogy belibegett a Verda. Én úgy nyolcvannal ha mentem, figyelembe véve havat a jeget, a csúszást a fröcskölsét... De ez, ez végül a legbelső sávba száguldott, majd Halásztelekné a drága úgy járt fartáncot, hogy 2 sávott kilengett a pótkocsi... Az a maaaarha! Közúti veszélyeztetésért le kéne csukni.

És ha már morgok. Banyek, a dugó a duda hangjától nem múlik el. Nem fognak gyorsabban araszolni a kocsik. És az az agresszív mercis mögöttem, aki végig dudálta a sort, és habzott a szája... Kényszer zubbonyt neki!

Felelőtlen b.dös banda... GR!

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.29. 09:35 7 komment

Átturtam az összes lehetésges zsebem, belestem minden zegbe meg zugba, vizslatom Dió végtermékét, de semmi....

Csoki a hónapok óta tervezett színházat akarta lefixálni velem, erre a nyakába kapott egy kiadós nyafogást arról, hogy elveszett a gyűrűm... a javaslata a pótlására   kicsit Sem olcsó. Mikor megkérdzetem, hogy ugyan mégis, honnét szedjek ilyet.... Na ki találja ki a választ?

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.28. 12:03 Szólj hozzá!

... a borostyán köves gyűrűm. Attól félek kidobtam a nagy takarítási mániámban mikor vasárnap elpakoltam magam után.

Lakóbarát tegnap estig kizártnak tartotta, mert hogy arra figyelek, és szeretem, és biztos csak valami jóóó kis helyre tettem le, de miután este 11kor még azt kerestük és nem lett meg.... Már ő Sem tartja kizártnak.

Sangel szerint működik a tudatalatti. Elraktam, hgoy máskor meglegyen, mert meglesz, de a tudat alatti, most 55be kapaszkodik. (de nem, szerintem)

Vigasztalni, Paragrafus is vigasztalt, hogy meg lesz az, nem lesz baj....

Amúgy fura. Mert nincs bennem az ez már nem lesz meg soha érzés, mert úgy érzem, hogy megvan VALAHOLmegvan... de banyek, HOL???

hiányzik... tudom, hogy gyerekes a TÁrgyakhoz ragaszkodás, meg megmosolyogtatós, de akkor is.... nekem pótolhatatlan, hozzám nőtt..... Jobban, mint 55.... Mondjuk olyan lehet, mint egy ősrégi óra, amit a nagyapádtól kaptál és elveszik....

Most éppen semmi nem bír ekkora jelentőséggel a tárgyaim közül az életemben... Nem, még 55 se....

20131028_183902.jpg

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.28. 11:11 Szólj hozzá!

Van nekem egy borostyán köves gyűrűm. Iszonyatosan régen nem vettem le, vagyis leszoktam, de csak ha sütök főzök, takarítok, hogy ne legyen baja. Na mármost tegnap mindezt ebben a sorrendben végeztem. (a sütés az egy külön posztot érdemel) és egy tuti biztos helyre letettem. Annyira tuti helyre, hogy reggel fél órát kerestem, és baromira nem találtam. Pedig nekem az a gyűrű NAGYON fontos. Ragaszkodom hozzá. Talán egy pöttyet jobban mint kellene...

Valami kellett a "helyére" valami, ami legalább olyan fontos, és szeretek, és..... blabla... egyszerűen megszokásból se maradhat üresen az az ujjam.

Nem találnátok ki, hogy hiánypótlás végett mit húztam a helyére.... Ja, igen, őt...

És most majd lefagy tőle a kezem. Kvázi a kis piszok, mintha direkt figyelemfelhívás szempontjából fagyasztaná azt az egyetlen ujjamat, hogy dörzsölgessem, melegítsem. grr....

Ja, és a sütés, ami miatt levettem borostyánost... Felhívtam anyut, hogy hogy kell fínom piskotát sütni. Elhiszem, hogy két cukrász mellett, ha a béna harmadikja megkérdi ezt az alapvető alapot, akkor a JAJJ VERDE HÁT EZT SE TUDOD után eldarálja, hogy mit hogy kell. De hogy két piskótám se lett jó, mert összeplöttyedtek.... És amikor felhívott, hogy na milyen lett, én meg mondtam, és elmondatja, hogy hogycsináltam, és elmondom, akkor utána sipákol, hogy ő nem azt mondta, hogy húsz perc után vegyem ki, hanem, hogy 20 percig ne nyissam ki a sütő ajtaját... Na már most... én jegyzeteltem kérem szépen, szóval azt mondta, hogy 20 percig süssem. Aztán persze meg caccog, hogy jjajjjjj ő biztos nem ezt mondta... Na persze... Nem, mi?

A másik ilyen "jobban tudom" élményem a hétvégén Lowriderhez köt. Átugrott, és amikor kisértem ki, vittem le Diót is, póráz nélkül, hogy had pisiljen.... Dió futott a szokott pisi helyhez, Lowrider meg bepánikolt, hogy atyaég a kutya, és ELFUT! MENJ UTÁNA! CSINÁLJ VALAMIT! ELÜTI A KOCSI! ATYA ISTEN MIT CSINÁLSZ! MEGSZÖKÖTT!!! Én meg néztem rá, hogy ezt most miért? Majd szólok, ha aggódni kell,

- DEHÁT ELFUTOTT!!!

- Pisilni ment. Visszajön.

- NEM LÁTOD HOGY ELTŰNT! B.SZIK VISSZAJÖNNI

- Még pisil. Figyelj, vissza fog jönni.

- ELFOGJA ÜTNI AZAZ AUTÓ!!!

- Nem fogja. Te mitcsinálsz? Ne menj utána! Hallod? NE FUSS UTÁNA! AZT HISZI JÁTSZOL! LOWRIDER ÁLLJ MEG, FORDÍTS NEKI HÁTAT ÉS GYERE IDE!!!

- Hát de elrohan! TE MICSODA FELELŐTLEN VAGY! GYERE SEGÍTS ELKAPNI!

- Dió! GYERE IDE! GYERE!

A kutya ha elsőre nem is, másodikra rohandt hozzám, igaz, előtte még fricskaként körbe futottat Lowridert olyan ugysekapszel fejjel.

- Meg kell nevelned ezt a dögöt. Ha kivasalja a kocsi, vagy elrohan örökre, majd itt bőgsz nekem. Amúgymeg velem ne beszélj úgy, mint egy kutyával. Jóhogy azt nem mondtad lábhoz!

- ? Most viccelsz....

- Jól seggbe kéne rúgni aztán nem futna semerre.

- Mert NEKED nem engedelmeskedett? Neked, aki játszott vele, és minden határozottságot nélkülözve teszetosza módon belementél a játékába?

- Elrohant.

- Visszajött.

- De előtte elrohant.

- Mert kergetted.

- Nem kergettem.

- Valóban?

- Meg akartam neked fogni.

- Tehát kergetted....

- Velem ne diktátorkodj! A kutyád tudja, hogy én vagyok a férfi, és hogy én vagyok a főnök nem te. Még ha irányítás mániád van akkor is.

Ennél a pontnál ránéztem a lábfejemen ücsörgő Dióra, aki már ment volna befele a melegre és elröhögtem magam. Lowrider pedig sértődötten elvonult.

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.27. 10:35 Szólj hozzá!

Az én drága nagymamám évtizedeken keresztül ugyanazokat a számokat játszotta meg. Minden hétfőn kiírta a postásnak, hogy kérem csengessen, odaadta neki a szelvény árát, Jimmy - a postás- pedig másnap hozta a visszaigazolót. Két-három találata Volt maximum.

Főiskolán az eslő valszám óra házija az Volt, hogy számítsuk ki, hány szelvényt kellene kitölteni, hogy biztosan nyerjünk, ez Volt az 'A' kérdés, 'B' kérdés ha a szelvények kitötlését emberekkel végeztetjük, hány embert kell alkalmazni, ha adott az idő ami alatt kitöltik. 'C' kérdés, mennyi marad a nyereményből minden tényleges és feláldozott hasznot figyelembe véve.... Én ott buktam el a leckét, hogy az emberi tévedést, mint hibatényezőt egyáltalán nem kalkulátam, pedig kellett volna, mert ugye a sok szerencsétlen, aki rabszolga módra tölti a szelvényt, azért tévedhet.... Meglehetősen elvették a kedvünk a lottótól, avagy a sokak által a "hülyék-naivak-álmodozók-adójától"

Most lottózom. SzSz-el közösön. Hol én, hol ő veszi az öthetes szelvényt a megadott számokkal. Biztosan marad ki néhány hét, amikor nincs szelvényünk, de azért általában van. Ketten veszünk álmot belőle.

És ha nyernénk a lottón....

Először is igazságosan elosztanánk, (nyilván minden alkalommal elpoénkodunk, hogy az, akinél éppen a szelvény van, hogy fordítana hátat a másiknak, vagy épp a másik hogy nyírná ki.... nem vagyunk nagyon kreatívak, gyilkosság terén be kell valljam)

Aztán.....

Aztán kezdenék valamit az én részemmel. Racionálisan nézve, és a korábbi lottó nyertesek sorsát figyelembe véve az én taktikám az lenne, hogy úgy segítenék a szeretteimnek, hogy ne menjen tönkre az életük. Például nézzük a két húgom. Tuti, hogy felfordulna az életük, drog pia bulik stb. Keményen hangzik, de ismerem őket.... Ezért nekik azt mondanám, nyertem EU-s pályázati pénzt, hogy csináljunk nekik egy kis üzemet. Abba pedig beletennék annyi pénzt, hogy ők ketten bőségesen megéljenek belőle, de azért a földön maradjanak. Anyumék hitel törlesztése..... Erre is megvan a megoldásom. Bár nekik suttyomba segíteni sokkal nehezebb. Maradjunk annyiba, hogy mahinálnék a foldekkel.

Lakóbarát is benne van a körben, akinek segíteni akarok. Így ő része lenn egy a saját vágyam megvalósításának. Vennék egy kis gazdaságot. Szőlővel, falusi turizmus, bió kaja, gurmankodás, lovak és minden, ami messze van a város zajától. Szinte a számban érzem az első savanyú és vacak borom ízét.... Aztán persze felfejlődnénk.

Paragrafus kapna egy nagyon csajos lakást a városában. És hogy önzőségem azért jelezzem, lenne benne egy szoba nekem is, mert ha bepiálunk nála a savanyú boromból, valahol csak kell aludnom!

Én pedig.... Nem mondanék fel azonnal, de sokáig nem maradnék a melóban. Először megtanulnék angolul. Közben pedig elmennek egy szakács tanfolyamra.... Mellete beszereznék egy személyi edzőt... Persze kifizetném a lakást, de azonnal biztos hogy nem költöznék el innen. Majd vennék egy dunára nézőt, valami csendes helyen.... Vagy nem. Ez annyira nem is lényeges, mert a mostani lakásom kvázi tökéletes. Nekem. 

Világot látnék. Megnézném Rómát, aztán Párizst, Madridot... Görögország.... Hm.... Elidőznék az olasz és francia borvidéken, élvezkednék....

Szinte érzem a nap melegét a bőrömön, ahogy egy teraszon ülve bort kortyolgatok, sajtot eszegetek,.. Érzem a levegő fűszeres illatát...

Hmm... ahogy anyu mondaná, bilibe lóg a kezem....

kép.jpg

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.25. 19:19 Szólj hozzá!

Szerintem nem csak én játszottam már el, hogy alszok. Már alszok, vagy még alszok az mindegy. De azt jó tettetni, füllenteni. Olyan alvósan lélegezni, elbújni a takaró alá, fél szemmel a résen át kilesni, hogy a másik vajon észre vette-e, hogy már/még ébren vagyok.

Ha otthon vagyok, ez kvázi Anyuval egy játék. Én megjátszom, hogy még nem vagyok ébren, ő behozza a kávét, felkelt, én nyafogok, hogy MÉÉÉÉRT kellett felkelnem, ő meg rám pirít, hogy hasamra süt a nap, és még vagy egy óráig beszélgetünk.

Megesett az is, hogy SzSz mellett ébredve őt néztem, és mikor megmoccant,  én belefagyva a mozdulatba durmolást mímeltem. Éreztem, ahogy felkönyököl mellettem, és azt suttogja, hogy Virágszál. Aztán felkelve, rákérdeztem, hogy mondtál valamit? Neeeem... Őőőő semmmit..... Dehogy.

A mostani hétköznapjaimban én kelek a legkorábban, és mire Lakóbarát felkel, általában már teával várom. De ha mégse, akkor ő nagyon magas nagyon vékony hangon közli, hogy kééész a regggeliiiii, mennni kellll dolgozni!!!!

Ma reggel csipogott a Telefonom. Fél hat. Jobb szemem résnyire nyitottam, beljebb bujtam a takaróba, és néztem, hogy az ebadta alszik-e. Aludt. Megkönnyebbülve nyugtáztam, hogy akkor a reggeli öntöző és trágyázó hadművelet talán várhat még egy negyed órát. A gondolat végén azért csak rá hugyorgtam még a kutyára. Ült. Ült és engem nézett. Az a vacak kutya, aki megelőző napokban kisimogattatta magát reggel az ágyból. Közelebb jött, leült, nézett tovább. Továbbra is arról az ebről van szó, aki valamelyik nap az ajtóból visszafordult, és bebújt a takarója alá. Még közelebb jött és várakozóan nézett. Az a kutya, aki előtte a folyosó végén a sarokba kuporodott és aludt tovább. Már csak tíz centire Volt a fejemtől, forgatta a buksiját, egy hangot nem adott, de nézett, nagyon nézett..... Nem tudtam átverni, hogy a gazdi alszik, hagyjál békén....

alvás.jpg

Kómásan kócosan levánszorogtam vele sétálni, addig Volt boldog, míg rá nem jött hogy hideg van.... Aztá spuri be. A hideg levegőn azért eszembe jutott, hogy mi van, ha reggelente ő is csak tecc-alszik, mint a gazdája....

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.24. 11:21 Szólj hozzá!

... kissé lecsúsztam a partiképes pasikról, és nem ártana ha idomulnék....

......

- Bogaram, én tényleg örülök, hogy már itthon vagyok a gyerekkel. Nem lennék a helyedben. Esélyed sincs felvenni a versenyt a csinos okos 25 évesekkel.

- ? Köszi.

- Jajj, szivem APKval tényleg annyira rossz lett volna?

- Nem. Az is egy FAJTA élet lett volna. Éhezni biztos nem éheztem volna mellette.....

- Hát mért kellett elhagynod?!

- .... jó veled beszélgetni.

- Na jó, ha már ilyen kis csacsi voltál, legalább most legyen eszed.

- ???

- Figyelj, most én így négyszemközt. Tudod,  őszinte vagyok veled. Mindig. Nézd, túl magas vagy... és nem kellene tetőznöd a bajt azzal hogy vörösre festeted a hajad.

- Aha. A bajt?

- Hát igen... Nagyon magas vagy, és most még ez a kutya is.... Legalább a hajad lehetne szőke. Vagy barna drágám..... Valami, ami azt sugalja, hogy te normális vagy.

- Mert szerinted nem vagyok normális?

- Nem ezt mondtam. Csak eldobtad a biztos jövőd.... APK örökkön örökké szeretett volna.

- SZERINTEM APK nem szeretett csak kurva lusta Volt még ahhoz is hogy ezt belássa és elhagyjon. Szerintem neki én kényelmes voltam és megszokott. SZERINTEM. És tudod mit? Haljak meg egyedül vagy egy tucat kutyával, de ne kelljen feladnom már önmagam, hogy lét biztonságba legyek. Ha meg mégis ezt tezsem, had legyen meg a jogom, hogy parázok, hogy mi lesz később, vagy a jövő hónapba. Had aggódjak kicsit a jövőm miatt, ha már nem Török össze egy pasi akarata végett. ÉS nekem tetszeik a vörös. De tudod mit? TE babázz nyugottan a kis burkodban és jobb lenne ha unalmadban nem engem piszkálnál. Keress DRÁGA valaki mást, aki baszogathatsz.

- Nézd már te kis buta, hogy megsértődtél. Hát ne tedd, én csak szeretetből mondtam.

- Na ez az a SZERETET ami miatt szakítottam APKval.

- Te kis csacsi!

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.23. 15:36 11 komment

Van egy hallgatólagos megállapodás a főnök meg köztem, hogy csakis és kizárólag akkor kommunikálunk este 9 után, ha ég a ház. Eddig ilyen talán kétszer ha előfordult, jójójó, lehet ezt soknak kikiálatnai, de felesleges.... Evvan... Amíg tudom fizetni a hitelem, van pénzem kutyasulira, és bízhatok benne, hogy ez így lesz a következő hónapban is, addig belefér.

Tegnap viszont égett a ház. Kellett egy izé, meg egy hozé, és gyorsan....

Nem gond. Azon kívül hogy nem számítottom rá, csak annyi Volt a probléma, hogy mire hívott én benyomtam Lakóbaráttal egy üveg pezsgőt. Is. Legyen annyi elég, hogy az autót nem csak hogy nem vezethettem volna, de kétséges, hogy hirtelen felindulásból a járművet megismerem. Hát így kellett nekem válaszolgatni, meg táblázatot csinálni, és azért közben belevihogtam a telefonba szégyen és gyalázatra. Persze rákérdezett, hogy csak nem buli van.... hat de de....

Most nézem a táblázatokat, és vicces, hogy helyesirási hibák ugyan vannak benne, de számszakilag minden klappol. Tök jó. Főleg, hogy van olyan, amire nem is nagyon emlékszem, hogy én csináltam. Pedig én csináltam.

Reggel mikor bejöttem, picit megcsúsztam, (több mint fél órát), azt a vigyort... a főnök fején, majd hozzátette, hogy Ő NEM MOND SEMMIT. De röhögött.

Aztán leültem a géphez, és jött egy egyenleg értesítő sms, amitől pöttyet frászt kaptam, hogy UGYE nem csesztem el az ÖSSZES pénzem, csak nem emlékszem?!??? De nem. Szerencsére.

Viszont SzSz-t a tipikus hülye picsa esemesekkel zaklattam. Sokkal. Még annál is többel. Kábé a telefonszámlám 50%át ezen esemesek fogják kitenni. Tök ciki vagyok :S

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy azt álmodtam, hogy nyár van és újra összejöttünk APKval. Valahogy azt beszéltük át, hogy ki kivel Volt a külön töltött idő alatt. És ő elmesélte, hogy Volt két csaj akikkel csak szex Volt. Az egyik egy eladó csaj a fresnapf-ben, akit ott helyben az üzletben, a másik meg egy kövér szőke aki nagyon jó Volt az ágyban. Ezen azért én röhögtem, majd kimentünk sétálni, hogy megnézzük Lowrider gyerekét a babakocsiban, és APK kivette a babakocsiból, hiába mondtam neki, hogy ne, mert nem szereti és nem szabad, de de de és igen. És ott annyira mérges lettem rá, hogy ez a barom semmit nem változott megy a saját hülye feje után, és akkor jött Lowrider és rászólt, hogy ezt a gyerek nem szereti, tegye vissza, és APK visszatette, de hasra rakta, amit szintén mondtuk neki, hogy ne úgy, mert nem jó a gyereknek, de ő meg folyton hajtogatta, hogy higyjük el, így jó a babának, erre a kicsi sírt és bemászott a babakocsi szivacsa ALÁ! És a nap meg ragyogóan sütött....

kesz.jpg

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.23. 09:53 Szólj hozzá!

Mondtam már, hogy szeretem Budapestet?

Szeretem a Dunát. A látványt, a Várat, a Parlamentet, az éttermeket, a színházakat, a gyorsbüféket, a sörözőket és késdobálókat, Az utcákat és tereket, a Kopaszit meg a Margitszigetet. A kivilágítot hidakat. Eset andalogni a Dunaparton, villamosozni, bicajozni, kutyát sétáltatni....

Szeretem a belvárost és szeretem a külvárost, szeretm az én XI. kerültem. Szeretem, mert nyugis, mégis fél óra alatt a belváros bármely pontján ottvagyok  Azt is szeretem, hogy baromi jó a közbiztonság, és hogy tényleg mosolygósak az emberek. Nincs olyan, mint APKs albérletnél, hogy valamelyik üzletben tahók legyenek az eladók. Itt mindenki mosolyog, rendes, kedves, segítőkész.

Tudom, hogy nem minden része ilyen. Tudom, hogy kéregetők, bidámbidámok, sötét lemenniveszélyes aluljárók és zsebesek is vannak bőven.... Ismerem az árnyoldalait....

Tegnap ez mind mind előtört belőlem ahogy villamosoztam haza a fodrászomtól. Annyira régen voltam már a belvárosban. Olyan nagyon régen! Hiányzik.... A barátaim szociális helyzetének átlalakulásából fakadóan nem igazán van kivel bújni a borbárokat és a kézműves sörözőket. Na... szóval hiányzik. Kéne valaki aki együtt tudja szeretni velem ezt a büdös koszos mocsokos várost....

bp.jpg

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.21. 13:27 Szólj hozzá!

- Panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz....

- Aha.... az tényleg rossz.

- Panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz!

- Komolyan?! Nem mondod?

- Panasz, panasz, panasz?!?????

- Hát sajnos.

- Panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz.

- Ühüm.

- Panasz.

- Ja.

- Panasz?!?????

- De, de....

- Panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz, panasz, panasz panasz, panasz, panasz!!!

- Ahogy mondod.

- Panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz, panasz,

- Pontosan.

- Panasz, panasz, panasz!

- Igazad van.

- Panasz?

- Aha.

- Panasz?!???!??????????????????????

- Ühüm.

- PANASZ????

- Ja.

- TE NEM IS FIGYELSZ RÁM!

- Mi? Tessék? Dehogynem! Figyelek. Hallgatlak.

- Miről beszéltem eddig????

- Hát azt mondtad, hogy "panasz, panasz, panasz"

- És a részletek?! Téged kurvára nem is érdekel. Nem fogod fel ez mennyire komoly és milyen nehéz nekem. Értem, hogy neked ez semmi, de nekem fontos! De hagyjuk, ugyse lehet veled erről beszélni.

- .... ne haragudj, de hetek óta ezt fújod. Fél óra nem telik el panasz nélkül. FOLYAMATOSAN panaszkodsz. Nem tudok segíteni, nem tudom megoldani, meg meghallgatlak, de ezredszerre ugyanazt már kevesebb odaadással hallgatom, mert tudom a sztori végét.

- Hmm... akkor hagyjuk. te ugyis tudsz mindent.

- Ne már, ne legyél ennyire gyerekes. Tényleg folyton panaszkodsz.... MÁr észre se veszed.

- Nem is igaz. De tudod mit? Hagyjuk. Ennyit jelentek neked!

Néha komolyan elgondolkodom, hogy miért vagyok hercegnőpasikkal körbe véve.....

 

 

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.20. 14:15 Szólj hozzá!

A bekutyásodásom kezdetén eldöntöttem, hogy kutyasuliba mindenkééépen menni fogunk, mert Dió az első saját kutyám, és eddig nem igazán Volt jól nevelt eb a közelembe, így fogalmam sincs hogy kell nevelni egy ilyen maflát.

De Dió nem mafla. Dió egy nagyon okos, iszonyatosan domininás nagyképű kankutya.

Az első alkalommal, ami tegnap Volt, az oviban minden kutyuli mutyuli megszeppenve a gazdijához bujva farkat behuzva kucorgott. Az én Dióm berongyolt, körbe rohanta a területet, gyorsan megjelölt mindent amit lehet, és a nagy körbe körbe karikázással megtalálta az új kispajtását a Pepper névre hallgató Jack Russel terriert. Végig bandázták az ovit, az én hófehér ebadtám eltünt, és egy feket sárgombócot vittem haza. Kifáradt. Nagyon kifáradt. Az első nap után kidőlt és beájulva aludt. De iszonyatosan élveztük, így voltunk ma is.

Naná... ma már úgy mentünk, mint a nagyok. Dió egrecéroztatta az össze kutyát, a nagyoknál simán bepróblkozott, néhány oktató pedig a tegnapi napból kifolyólag már  név szerint szólította, hogy jajj de jó, itt van Dió az elmúlt egy év legnagyobb figurája! Szóval már tegnap maradandó nyomokat hagytunk magunk után.

És ha ez eddig nem is Volt biztos, ma azzal, hogy ez a kanos ebadta kiszúrt magának egy rózsaszín kabátkás kis yorkit, akit már így négy hónapos meg akart -mondjuk ki- dugni, teljes bizonyossággal állíthatom, hgoy mindenki megtanulta Dió nevét... Iszonyatosan égett a fejem. Egész végig a kis yorkit kergette, na jó, kivéve ha Pepperrel kvázi megegyezéses alapon gazdi cserét játszottak. Haláli Volt, amikor én hívtam Diót, Pepper jött oda, ha Peppert hívták meg Dió ment oda. Mintha megbeszélték volna. Szóval ma Dió Volt határozottan a központ. Az oktató, a segítő és mindenki azt nézte, hogy az én kanos kutyám mit csinál.

Mint megtudtam, Dió egy abszolút falkavezér. A legdominánsabb kutyák egyike, és hatalmas az arca. Mondjuk az oktató is megdöbbent mikor a hat éves snautzere is megadta magát neki.

Hogy mit lehet tenni? Küzdeni. Küzdenem kell a sorrendért, hogy én vagyok a főnök, és ő akkor is kutya. ÉLJEN! Dió kicsit kemény dió lesz.....

.... és persze ma is egy köteg sáros ágcsomót hoztam haza, aki ráadásnak bealudt a kocsiban, nem akart kiszállni a dobozából, majd fürdéskor hisztizett. Most meg horkolva alszik.....

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.19. 12:31 2 komment

Címkék: kuty

- Ebéd együtt, ma?

- Kijössz hozzám a pokolfenébe?

- Nem.

- Akkor nem.

- Pedig mesélhetnél.

- Egyszer Volt hol nem Volt, Volt egyszer egy....

- ...egy hercegkisasszony aki Északon járt és még csak el se mesélte, hogy kidobta -e végre a szörnyeteget.

- Nem dobtam ki. Maradt még hat hónap és 12 napig.

- Ezt tudja is?

- Tudja.

- És mi a véleménye?

- Nem mondta.

- NE BASSZ!!! Semmi reakció?????? El fogod hagyni és nem reagált rá semmit?! Ez mekkora f.sz!

- Mivel a végkimenetel teljesen biztos, ezért ha nem bánod, még kicsit kiélvezem az időt, ami hátra van.

- Hülye vagy....

- Hedonista, csak hedonista.

- Kevered a szót a mazochistával..... Mi van Lowriderrel? Nagy a kuss újabban. Oda a lovag?

- Lowrider barát. Nem több.  

- Igazam lett mi?

- Miben?

- Kevés hozzád mint mackósajtban a sátorvas.

- Ő egy jó ember.

- Ő egy jó, de nem hozzád való ember. Megmondtam, hogy nem egy súlycsoport vagytok. TE okos vagy, és ezt nehéz lekezelni. Mármint a pasiknak. Neked több kell. Amúgy meg alacsonyabb is Volt nálad..... MAGAS kell.

- Ennyit rólam, TI hogy vagytok? Házasélet egyebek?

- Minden ugyanolyan. Van valaki akivel tudsz inni menni?

- Nem akarok inni. Gyerekprojekt?

- Miért nem? Most a hétvégén nem érek rá, de... Figyelj már, beszervezzek neked hétvégi felüdülésnek valami magas pasit?

- Hagyj békén. Kövér vagyok és leharcolt és nem kell nekem senki. Gyerekprojekt?

- A szex jó sterssz levezető.

- Nevezzük gyerekprojektnek. Hogy áll nálatok a gyerekprojekt.

- bazmeg.... személyesen akartam....

- neeeeee :D APA LESZEL????

- Még nem.

- ?

- Rajta vagyunk a témán.

- :D NEKED BECSESZETT :D Örülök, hogy CsokiCsaj végigvitte a témát. Majd egyszer jó apa leszel :D Remélem lányod lesz :DDDD

- ?

- Annyira megérdemelnél egy kislányt. Egy apuci pici tünci hercegnőjét, aki dögös belevaló bevállalós csajszi lesz :D

- Akkor olyan lesz.

- A hajad fogod tépni :D

- Na hagyjál...

- Ugye mehetek babázni? :D

- Liebling, neked most pasiznod kell, hogy megtaláld a saját babagyárosod, jelenleg szarul állsz ebben a projektben....

- De majd ugye mehetek babázni???????

- Majd megbeszélem CsokiCsajjal

- Kezdőőőőődik!!! :D

- Mi?!

- Papucs apus :D

- na szia!

 

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.17. 13:35 Szólj hozzá!

Címkék: csoki szsz lowrider

Fél kettő óta folyamatosan köhög. Hiába próbáltam bármit, a végén már én is azt kivántam, hogy jó lenne megfulladni. Az egyik vízért támolygásom közepette beleléptem valami langyos izébe...........Dió fosott a féreghajtótól. Ez egy csodás élmény Volt. A lábmosás és fél éjszaka végig takarítása tényleg hihetetlen élmény.

Bekapcsoltam a rádiót, és meredten bámultam a második adag kávémba. Tudjátok, van az a fej, amikor már csak a kinézetért életfogytra ítélne még a legjóindulatúbb bíróság is. Nem táskásak a szemeim, hanem bőröndösek. Nem résen pislogok a világra, hanem egy vonalon keresztül. A hajam gyakorlatilag bárhogy állítom megáll, annyira tréen zsíros... És akkor bemondta a rádió, hogy ma több mint tíz fok lesz. Ennyi nekem elég Volt, hogy farmer és sportcipő mellett tegyem le a voksom. Nem Volt többre energiám. Egyszerűen nem.

De ilyen az én formám, nyilván mikor az ember lánya nem is él igazán, és arra vágyik hogy a fűtést tökig feltekerve csendben csinálgassa az áfa bevallást, beesik egy nagyfőnök, és egy menő ügyvéd, és senki más nyomoronc nincs aki asztalhoz üljön velük.

Igazából nagyon nem estem kétségbe, pedig lehetett volna, mert ennél azért hiúbb vagyok. Van itt egy zakóm, egy magassarkúm, valahol elbujtatva a kocsiban egy szempillaspirálom és egy szájfényem. Olyan közönyös rutinnal vedlettem át elfoglalt üzletasszonynak annyira érzelem mentesen vezényeltem le az egészet, hogy saját magam is megleptem.

Nem panasz, csak érezhetően nagyot váltottam. És még csak meg Sem viselt. Szerintem én skizofrén vagyok.

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.17. 09:10 1 komment

Menthetetlenül bekutyásodtam, de ezt már tudjuk. Dió miatt öröm hazamenni, jó felkelni, megázni és fázni, hogy megtanulja a szobatisztaságot. Nézni azt a két mosolygó szemet, mikor parizert kap nasinak, labdát cibálni, és reggelente simogatással ébreszteni, hogy komám, most pedig megyünk, akkor is.... Millió mozzanat, ami miatt bekutyásodtam. Ami tényleg jobbá teszi a napjaim, és nem csak felületesen.

dió.jpg

Kutyás vagyok.

Olyan kutyás, aki ma reggel a kölyök kutyáját póráz nélkül vitte le sétálni. A kölyköt, aki imádja az embereket, de már így négy hónaposan is világos a lökött fejének, hogy gazdit nem hagyjuk faképnél csak úgy, bármennyire is csábító a másik kétlábú. Örül és ugrál. Olyan totál boldog. De nem szalad el, nem támad meg mást, nem hagy ott. Ő az enyém, én az övé.

SzSz-el a póráz nélküli kutya sétáltatásról elmélkedtünk szegény Zorka kapcsán. SzSz inkább macskás, mint kutyás, soha nem Volt ilyen vérengző dög a közelébe, így nem is nagyon tudja, hogy kell megfékezni ezt a fenevadat. De jó fej, én legalábbis jókat vigyorgok mikor találkoznak, hogy mennyire esetlen. Mármint SzSz. Mert csípi Dió búráját*. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy kutyamentes gyerekkora Volt, és a Sport, amit úgy szeret, az erdőhöz köti. Nem, nem vadász. Futkozik összevissza. Teljesen meg tudom érteni, mennyire frászt kaphat az elmélyült összevissza futkosás közepette, mikor egy ilyen jókedéjű eb játszani akarásból 140-nel 50 kilósan elkezd felé száguldani puszta felebaráti szeretetből.

Tanulni, tolerálni, megérteni. Mint a bicajosoknak meg az autósoknak egymást....

Kicsit olyan ez most nálam mint a "ne-gondolj-a-rózsaszín-elefántra", mert folyamatosan megtalálnak újabban az ilyen témák, mint szegény Zorka. Most azt olvastam, hogy Vérmezőn mérgezi valaki a kutyákat csigaméreggel....  Ki tehet ilyet? Olyan, aki a Manolo Blanchi cipőjével folyton sz.rba lép? Vagy akit szétmarcangoltak a kutyák? Esetleg akit a szomszéd ebe orvul nem hagy aludni, mert folyamatosan ugat? Akinek minden nap kabátot kell mosnia, mert folyton kutyanyálas és sáros a ráugrált kis mihasznák végett? Aki fulladásos allergia rohamot kap a szőrüktől?

Otthon évekig macskáink voltak. Apu pedig minden egyes nyálas véres félberágott ajtóba tett egértetem után elszántan kijelentette, hogy most felakasztja az összes macskát. Nem lesz itt semmi állat. Aztán Anyu egyszer nem bírta tovább és vigyorogva megjegyezte, hogy amikor ezt a mi macskáink hallják, a hasukat fogják a röhögéstől, mert Apu soha nem lenne képes bántani őket. Még a tyúkok nyakát is anyunak kellett sokáig átvágnia, mert Apu sajnálta őket.

Üres fenyegetés. De még annyise.... Csak düh. Kábé mintha káromkodna egy kiadósat.

Ellenben ezek az emberek tényleg... Kínoznak és ölnek. Nem gondolom, hogy csak a kutyákkal bánnak ilyen kegyetlenül....

Ez tragédia. Komoly tragédia....

 

*legalábbis nem állítja az ellenkezőjét

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.16. 21:06 2 komment

Címkék: kuty

APK javára legyen mondva, hogy bár sokkal több mindent kellett megoldanom egyedül a kapcsolatunk tartalmi ideje alatt, mint bármely más ismeretségi körömbe tartozó, már feleség* barátosnémnak, de ezek közé a feladatok közé a zuhany izé beszerzése és cseréje nem tartozott. Csak sipítottam, hogy folyat, ki kell cserélni, és átlag egy héten belül némi morgással fűszerezve, de kicserélte, és tudatta a munka és érdemei nagyságát.... Ami ugye hatalmas Volt.

Ezeket az előzményeket figyelembe véve, egészen érthető, hogy néma sikító frász kapott el, mikor a csőizé ott is folyt ahol nem kéne, sőt ott folyt a leginkább. Na de na de. Csak kaptam aputól egy szerszámos ládát mindenféle izével, amik jók a bigyók megmahinálásához. Ne kérdezzétek, hogy hol és mennyi idő alatt találtam meg a ládát. A teljes ládát és teljes tartalmát bevittem a fürdőbe, hogy akkor én most jól szédszedem. Dió meg forgatta a fejét, hogy mégis mi a fenét csinál ez a bolond tyúk.... 10 percnyi agonizálás után megvilágosodtam, hogy ezt bizony kézzel is le lehet, sőt mi több úgy is kell. Juppijé!

A mintadarabot felnyalábolva elvágtattam az OBI-ba, ahol jó szőkenő módjára az eladó orra alá toltam, hogy ILYET kérek. A srác elvigyorodott:

- Pont ilyet?

- Igen. Pont ilyet.

- Hát sajnos pont ilyenünk nincs....

- Akkor valami olyan, aminek ilyen a vége és rá tudom szerelni aaaa.....

- Csapra? :D Mit szólnál egy újhoz?

- :D Megfelel :D

A beszerelése már gyorsan ment. Olyan voltam, mint egy profi vízvezeték szerelő. Na jó. Ez erős költői túlzás. Az utóérzés viszont....a de basszus, én TÉNYLEG szingli vagyok. TÉNYLEG egyedülálló. Olyan olyan nagyon egyedül álló.... Olyan.... Nem rossz, csak olyan egyedüles.

Aztán leültem a tévé elé és megnéztem az M1en az On the Spot-ot a Maldív Szigetekről. Oda megyek nászútra. Még ha égetik is a szemetet. Meg éheznek.... Oké, oké. Teszek engedményt, nekem a szinglinek jó lesz Grand Kanária is. (kackackukac)

nászút2.jpg

*lehet ezért nem vagyok még mindig feleség? :D

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.16. 09:52 Szólj hozzá!

Címkék: szingli otthonom

SzSzbe karolva lépcsőt másztunk fenn Északon, mikor mellékesen megemlítettem neki, hogy lehet költöztetem a blogot.

Hogy miért? Mert az a korszak lezárult, amiért ez a blog megszületett. Mármint vége az APK-s tépelődéseknek és őrlődéseknek. Persze, nem múlik el nap, hogy ne gondolnék rá. De egyre kevésbbé fáj az elmúlt nagyon nagyon nagyon sok év.

Ez itt és most már egy nagyon másik élet, mint az egy egész évvel ezelőtti. És mégis pontosan ugyanaz. Az enyém, az én életem. Amiben lezárult a tavalyi évben egy nagy korszak és most készülök lezárni még egy nagy időszakot. Valahogy ez a sok lezárás úgy kívánja a blog váltást.... Vagy blogírás befejezését.

... hangos még nem teljesen körvonalazódott gondolataim csak játékok voltak a "mi lenne ha..."-val. Talán még az is megfordult eszement eszembe, hogy magamnak írom, oké, de sose lesz index címlapos, nem kellene bele ennyi energiát se feccölni....

Mert ugye nem lettem index címlapos..... Hát de...

index címlap.png"Gumi vagy nem gumi - karnyújtásnyira a szexuális biztonság sokan még se élnek vele"


Egyrészről gratulálok a szerkesztőnek, mert nyilván a megírt történet nem éppen az egy éjszakás kalandommal történt, hanem kvázi azzal a pasival, aki.... na szóval aki Aki. Másrészről csak vállon veregetem magam, hogy drágaságom, itt az index címlap, éghet a fejed, anyád is biztos olvassa, harmadrészről a troll kommentelőknek, akiknek részben igazuk van, mert nem címlapra való egy "senki" magánélete. Ebben egyet értek. Az meg nyilván a hiúságomnak egy pofon, hogy kisiskolás módjára írok... Én balga, azt hittem, hogy legalább a VassVirág szintet megütöm. Fejős Éva féle magasságokról nem is álmodom. ;) Na de minek kommentel? Miért olvassa? Ha nem tetszik, otthagyom, tovább lépek... vagymi.

Összefoglalva, komolyan elszégyelltem magam, és kicsit az ihlet is megakadt. Lenne mondanivalóm, akad kis szösszenet sztori bőven, csak most úgy bennakad a szó.

És akkor blog költözés, vagy befejezés.....

Filózok. Pörgetem a régi és új blogokat amiket olvasok, és igazán rosszul érintene, ha bármelyik kiesne. Bennem tényleges hiányérzet lenne, ha valaki megszűnne...  Végigjátszom, hogy miket olvastam réges rég  kínlódásom legsötétebb bugyraiban, és beugrik egy blog, valahonnan nagyon régről, vagyis nem is egy, hanem egyszerre kettő:

Alida van pasid?

Vidéki tyúkok szeretik a városi disznókat

Alida meg is szűnt, vidéki tyúkok se túl aktív már.... Pedig valahonnan innen az alapötlet és bátorság... Nem is tudom mit akartam ebből kihozni....

Ha most azonnal nem nyomok az élesítés gombra, ezt a posztot is törlöm....

Így lett ez se füle se farka.....

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.15. 16:48 7 komment

"Egy homokszemben lásd meg a világot,.

Egy vadvirágban a fénylő eget,.

Egy órában az örökkévalóságot,.

S tartsd a tenyeredben a végtelent."

William Blake

homokba1.jpg

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.11. 22:16 Szólj hozzá!

Címkék: idézet szsz

1538664_656695317710038_2059358946_n.jpgA gumi kérdés. Tizennyolcas karikás. Ha nem múltál el tizennyolcéves, kérlek kettyincs, akarom mondani, kattints el innen. Nem neked való téma. Komolyan.

Szóval.

Soha nem értettem meg azokat, akik tudatosan nem használtak gumit, kifogásokat kerestek, aztán utána meg pillogtak, hogy UPSZ! Becsúszott!

Azt gondolom, hogy ilyen helyzet nincs. Nincs az a helyzet, hogy igazából karnyújtásnyira a biztonság, de olyan.... hmm... erős a késztetés, hogy ezt a laza mozdulatot se az ember meg annak a lánya se teszi meg.

Aztán törnek szarrá az autók. Mennyivel jobb az osztrákoknak, hogy ott November egytől kötelező. Nincs apelláta, nincs hőmérőre mutogatás, hogy kérem szépen még több mint hét fok van, és addig lehet használni a nyári gumit, meg különbenis a gumisoknak nincs ideje cserélni... És akkor megint elméleti kép zavar. Mert ezt gondoltam, hogy igenis ki kell cserélni azokat a nyamvadt gumikat és oda kell figyelni. Nadenade! Most tartósan 10 fok fölött a hőmérséklet. Indokolatlan, a téli gumi... Nem kell gumit cserélni. Csak kopik az a fránya gumi. Szóval felesleges Volt kapkodni, mert most kopik a melegben, és nem is biztonságos, a kocsi meg többet eszik, szóval jó lehetett volna ez így gumi csere nélkül....

Gumi nélkül... fogadjunk, hogy amikor elkezdétek olvasni nem erre a fenti halandzsára gondoltatok, hogy így az autó gumi, úgy az autó gumi. Én se.

Tudjátok, én nem hiszek abban, hogy a mindent elsöprő szenvedély hevében az embernek nincs annyi józan lélekjelenléte, hogy az ujjai között tartott biztonsági eszközt ne használja. Ez merő idiótaság és nem a lányregényes vágy sodrása. Azt utána tényleg lehet pislogni, hogy dehát UPSZ! Becsúszott!!!.... Mert olyan pasival aki a védekezésnek eme formáját nem fogadja el, nem akarja, nem szereti, és amúgyis a nő lesz terhes ez legyen az ő gondja gondolkodás módot folytatja egyáltalán nem szabad kezdeni. Legalábbis okos értelmes tapasztalt nők biztosra mondhatják ezt, főleg akkor ha a körülményeket figylemebe véve tudják, hogy ebből a negédes izéből úgyse lesz semmi.... Ez a határozott véleményem. Vagyis ez Volt... ha jobban belegondolok, ez is valami olyasmi, amit annyira magas szinten az elvemnek vallottam, hogy már már sorsi szükségszerűség Volt, hogy megessen.... mert félálomba, biztonság tudatban, begőzölve, nem is nagyon gondolkodva, mert megbízol benne, mikor felteszi A KÉRDÉSt, és csak hülye romantikus regényesen rekedten elnyekereg az ember lánya valami egyáltalán nem megfontolt választ.....

Igen kérem... lehet aggódni... Vagyis annyira nem. Mert furcsa játéka lenne ez a sorsnak, ha.... De ugyse. Szóval ne aggódjatok. Vagy mi. Csak én verem a nagyképű fejem a falba, hogy a sors megint valami olyat tolt az utamba, amivel mondjuk úgy, véleményben és fejben nem éppen voltam, hmm.... megértő?... nem tuti hogy ez a jó szó.....

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.09. 06:31 18 komment

Azon tűnődöm, hogy mikor számoltam vissza ennyire lelkesen. Nem. Ez a lelkes nem jó szó. Csak visszaszámolok. Minden nap eszembe jut, hogy még hét hónap három nap, hét hónap két nap, hét hónap egy nap... Vágom a centit, húzom a strigulákat....

Lassan már már olyan, mint mikor a hülye amerikai filmekben a rabok számolgatnak a szabadulásig. Pedig ez nem szabadulás. Ez változás lesz. Jelentőségteljes, fontos változás.

Mostanában nem esett szó SzSzről. ha pedig mégis, akkor csak nagyon felületesen. Nem véletlenül. Talán azért nem, mert vele kapcsolatban nem változott semmi. Szokásos hullám hegyek, és hullám völgyek, de egy lépést se tettünk semerre. Még hátra se, nemhogy előre.

Hét hónap egy nap múlva elbúcsúzok huszon éveimtől, és gyarapítom a harmincasok táborát. Ebbe a táborba viszont úgy szeretnék belépni, hogy az életemnek ezt a részét is lezártam, rendeztem. Nyilván nem egy örök megoldás, csak egy lépés. Lépés afelé, hogy normális párkapcsolatom legyen, amiben lesz merszem gyereket vállalni. Mert még mindig nagyon szeretnék családot, csak eddig nem igazán sikerült megtalálni az alanyt.

Hét hónap egy nap múlva lezárom az életemnek ezt a részét.

Miközben ezt írom, azért... erősen ott van bennem a.... SzSz fontos része a jelenemnek és a múltamnak, de a jövő már más kérdés...

Hablatyolok itt összevissza.....

Akármi történhet hét hónap alatt. Persze.

De igazából ez már egy eldőlt kérdés. A válasz és lépés már tudott. A döntés megszületett, a vég kifejlett. Kicsit olyan, - és a példa abszurd, tudom - , mint mikor a haldoklóban tudatosodik, hogy hét hónapja és egy napja van hátra. Csak egy lehetetlen csoda változtatna a helyzeten.

Hogy fáj-e? Nem. Most nem. Hogy fájni fog? Jobban mint bármi fájt valaha. És hogy addig mi lesz?

Kiélvezem. Kiélvezem, hogy így ahogy, úgy ahogy velem van. Megélem ami időnk maradt, magamba szívom még amit lehet, aztán búcsúzom.

igaz-szerelem.jpg

Tudom, hogy olvasod, de normálisan ugyse tudok veled beszélni.... Így könnyebb....

Csók: Csacsid

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.08. 12:59 Szólj hozzá!

Címkék: szsz

Próbálom Diót leszoktatni, hogy a Szembeszomszéd lábtörlője nem WC, nem sok sikerrel. Az a legnagyobb baj, hogy bármennyire figyelek, nem tudom megelőzni azt, hogy odacsináljon ez az ebadta. Szerintem még a pisiliési sebességet is felturbózza. Ilyenkor az egy másodpercre jutó pisi mennyiség kábé tízszer annyi, mint egyéb, normális körülmények között. Lakóbaráttal tanácstalanul néztük a szépen mosott lábtörlőt,hogy ismét egy adriai tengerrel büszkélkedhet. A folt, legalább háromszor akkora Volt, mint a múltkori Balaton. Lakóbarát röhögött, hogy akkor most lopjuk el sutyiba, vagy egy újabb irulo piruló bejelentés, hogy szeretnénk elkérni a lábtörlőt. Végül abba maradtunk, hogy nagybevásárlás utánig halasztjuk ezt, a jövőnkre kiható fontos döntést.

Nem fogjátok elhinni, de az ósanba pont le voltak árazva a lábtörlők, így vettünk egy akcijóóóst a kedves szomszédnak, amit csak úgy, odacsempésztünk az ajtóhoz.

A sztori itt véget is érhetne, de.... tudjátok, annyi bejglit sütötünk Lakóbaráttal (megközelítőleg 20 Rudat), hogy úgy döntöttünk meglepjük a kedves szomszédságot, kapnak bejglit. A szembeszomszéd nem Volt otthon, így első körben nem jártunk sikerrel. Nem úgy szilveszterkor. Paragrafussal rendeltünk pizzát, futár csenget, Dió kirohan az ajtón, Szembeszomszéd épp hazaér, kutya bezsong a kaja szagtól, én azt se tudom, hogy épp mit csinálok, kifizettem a Pizzafutit, akit Dió éppen képennyalt, miközben megkértem a Szomszédot, hogy egy pillanatot várjon, mindjárt jövök, közben Futár ment volna, de Dió úgy gondolta, neki jobb szaga van, mint a csábító otthona és vele akarta leélni hátralévő életét, legalábbis a futár lelkes követéséből erre lehet következtetni.... Szóval Volt káosz nem kicsi, mikoris Szembeszomszéd kezébe nyomtam egy rúd bejglit. hogy boldog ünnepeket és miegyebek, és tényleg kapkodtam. A srác kicsit zavartan mosolygott, megköszönte, aztán végre minden ajtó becsukódott mindenhol.

És akkor jön egy kis időbeli ugrás - ezen intervallumban tolattam bele a mercisbe és lopták el a pezsgőt és henyéltünk paragrafussal - , mert a következő események már elsején késő késő este játszódnak.  SzSz beugrott egy újévi bújékra. Csengetett, én kinyitottam a bejárati ajtóm, amig rá vártam. Pont akkor (véletlenül vagy nem véletlenül) kikukkantott Szembeszomszéd és hatalmas vigyorral köszönte meg még egyszer a bejglit, hogy milyen finomat sütöttönk, és bujék és hogy milyen tuti, és Volt némi bájcsevegés, miközben Dió éppen kiszökött a lábaim között, és birtokba vette volna Szembeszomszéd lakását is. Aztán felérsz SzSz és az egész helyzet, olyan... furin hülye Volt.

 Azt mindenesetre biztosan elkönyvelhetem, hogy ezek után a Szembeszomszéd talán egy kicsikét elnézőbb lesz a pisikkel kapcsolatban.

Ahogy ajtón belül kerültünk SzSz-szel olyan furán nézett rám:

- Ez mi Volt?

- Semmi.

- De tényleg ez most mi Volt?

- Csevegtem egyet a szomszéddal.

- De most komolyan Lesben állt az ajtó előtt hogy mikor fogsz kimenni? Mi Volt ez?

- Jajj semmi... hosszú...

- De tényleg mi a sztori? Nem mondod el?

- Jó, majd a blogbol megtudod.

- Hátha nem, hat nem. Ha nem akarod elmondani.

SzSz sose féltékeny. Soha. Most meg mégis, egy egész tized másodpercre olyan érzésem Volt, mintha....

tegnapibuli.jpg

(tessék Drágáim, kettő az egyben)

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.05. 14:40 Szólj hozzá!

lets_start_over.jpg

.... de most csak egy kis életjelre futja. Erre futja, mert másra se futja.

Reggel lelkiztem egy nagyot, hazajöttem, levittem Diót sétálni egy fél órára ami legalább másfél lett, most ép az éhség érzetem ellen küzdve tejfölös zöldbab levest főzök, közben takarítok, mert hétfőn elhúzok északra ismét.

Szóval, HELLÓ 2014!

Ez lenne az idei első posztom, amiben nem fogom kifejteni*, hogy szilveszterkor beletolattam egy rendőr sl mercijébe, Sem azt, hogy Sangel jófejségének hála Volt éjfélkor pezsgőnk, de csak majdnem, mert ellopták... Nem fogom azt se kifejteni, hogy milyen jó Volt Paragrafussal végig fetrengeni az elsejét, és hogy mennyire nehéz Volt bemenni másodikán hajnalban dolgozni, mert annyira tudtam volna még pihenni, aludni, csak úgy semmit tenni itthon Dióval. Ahogy arról Sem esik szó, hogy szembeszomszédommal milyen jó viszonyt ápolunk újabban. Na meg arról se, hogy olyan Volt egy pillanatra, mintha a sose féltékeny SzSz egy egész tized másodpercig mégis csak az lett volna....

Erről most itt mind nem esik szó. Mert egyenként megérnek egy egy jól elkészített posztot, de most rohanok. Vagyis nem rohanok, csak... hm.... nem is tudom... ez a takarítás izé bolygat....

Tudjátok egy kicsit olyan, mintha a lelkem is rendezgetném. Egyszer régen, kábé évekkel ezelőtt már írtam, hogy ezek a régi cuccoktól való megszabadulások kicsit olyanok, mint mikor lezárok egy szakaszt az életemben. Valami ilyesmit érzek most is. Hogy éppen lezárok valamit és neki kezedek valami újnak.

Szóval, kedves 2014es év, és kedves Égiek. állok elébetek!

*na jó, közönség kérésre lehet hogy kifejtem...

Szerző: Verde Lunaria  2014.01.04. 14:26 7 komment

Hogy is kezdtem ezt az évet?

Munkanélkül. Mert kirúgtak. Vagy nem hosszabbítottak szerződést, vagy akármi és akárhogy. Ahonnan kirúgtak, az a hely, az szar Volt, de a gondolat, hogy nem lesz miből megélnem, még szarabb. Rettegtem. Tényleg rettegtem.

Aztán lett melóm. És azóta is kitartok itt. Nem könnyű, nem vagyok túl fizetve, de sopánkodnom se kell. Mert legalább van melóm, nagyjából jó is, tökéletes meg ugyse lehet minden.

Verdat is megvettem. Életem első autóját.  

Mindeközben APK-val napról napra, percről percer egyre romlott a helyzet és egyre elviselhetetlenebb lett. Majd megtörtént a blogtörténeti fordulópont. Szakítottunk.

És ugye jönnek itt az érzelmi hullámok, amik néha annyira mélyek voltak, hogy teljesen elnyeltek, máskor csak fodrozódnak. De a sebek gyógyulnak. Néha felszakadnak. De gyógyulnak.

És megvettem hitelre életem első saját otthonát.

És életemben először láttam a tengert. És kétszer is voltam a tengernél, másodszorra Paragrafussal, akivel megismertünk egy csomó fura közlekedési táblát.

És Csoki megnősült...

És voltam SzSznél egy hetet.

És megérkezett hozzám Dió, az én drága babakutyám. Aki már inkább kutya, mint baba.

És még persze további szenvedések SzSz-szel. De legalább eldöntöttem, hogy van még pontosan hetes hónapja és kilenc napja. Utána mindenképpen státuszt vált.

És íme... itt vagyunk. 2013 decemberének utolsó napján. Ha pontosan egy évvel ezelőtt megkérdeztetek volna, hogy mi lesz ilyenkor, biztosra mondom, hogy sok mindent mondtam volna, de a fennt felsoroltak közül egyetlen egyet Sem.

Ez egy kiszámíthatatlan év volt, amiben több minden történt mint az azt megelőző 5ben összesen.

Na jó, mondjuk ki: kurva jó évet zárok. melósat, szenvedőset, szerelmeset, fárasztót, de haladóst.

Egy hatalmas nagy köszi nektek, hogy amikor elmerültem felrántottatok, mikor nevettem velem röhögtetek, mikor szorítani kellett értem megtettétek. Sokat segítettetek. Sokat köszönhetek Nektek.

Nem is tudom mit kívánjak az új évre... Talán hasonlóan munkás, de szép évet!

Szerző: Verde Lunaria  2013.12.30. 16:24 5 komment

Idén Volt időm átgondolni, miként alakultak életem 30 karácsonya.

Az első néhányra nem emlékszem, csak családi fotók vannak egy tejfelszőke nagy zöld szemű babáról, majd kislányról, aki először katona apukája karjában, utána éven a kisvasút közepén a babájával csücsülést mímel,  a következő évben egy osztrákoktól kapott barbibabával van fényképezve és a képen jól látszik hogy a háttérben apu és nagybátyjáim legóznak.

Aztán megszületett Kézműves, majd PlázaCica.

Gyerekként a klasszikus karácsonyokkor 24-én reggelre már állt a fa, amit éjszaka feldíszítettek az angyalok. Délelőtt  Nagypapám hozott halászlevet, amit Nagyim főzött az Anyum tesójának peca zsákmányából. Délután aztán mindenkit lecsutakolt Anyu, hajmosás, fürdés, francia fonás, harisnya, szoknya, Apu nyakkendője megkötés, és bezsúfolódtunk a trabiba, és mindig mindig minden éven Anyura kellett várni, mert nem készült el soha... Mikor aztán elkészült, irány Apu szülei, Öregapám és Öreganyám. Annyira emlékszem, hogy minden egyes áldott alkalommal ott fagyoskodtunk az ajtó előtt mert nem énekeltük elég hangosan a "menyből az angyal"t. És mire beengedtek, addigra már mind a hárman kockára fagyott hisztizsákok voltunk, és én mint legnagyobb még csak csak megértettem, hogy mindig bibliai ihletésű akármit hoz a Jézuska, de tesómék már annyira nem. Furcsa, hogy gyerekfejjel is  nyögvenyelésnek éreztem az ottlétet, és nem csak azért, mert amig ott voltunk, addigra otthon is a fa alá kerültek az ajándékok (nyilván ezért késett Anyu mindig) Otthon a belépőben kellett sorakozni, amig nem szólt a csengő. Anyu előre ment, tett fel karácsonyi lemezt, bedugta az égősorokat és kattintásra készen fényképezővel a kezében várta, hogy mi betódoljunk az ajtón.... A 25.én reggel mentünk Nagyimékhoz, ahol unkatesó hegyek, rejcsúr móka kacagás. Imádtunk ott lenni. Mindig, mindenki. A többi nap már nem Volt ilyen kötött. Vagy mi mentünk, vagy hozzánk jöttek éveken keresztül.

Aztán meghalt Öregapám. És a 24-ei átmenetel csak jelképessé lett, mert csak Öreganyámért mentünk, hogy nálunk legyen, ott vacsorázzon.

Majd meghalt Nagypapám. Így nem ő hozta 24-én a halászlevet, hanem nagybátyám.

És beleszerettem APK-ba. Eleinte 24-e mindig külön voltunk. és 25én este egyik éven ő jött, másik éven én mentem. 26-a pedig fordítva.

Persze jöttek a fősulis évek. Az első karácsonyom végig bőgtem, mert elkaszáltak matekból. Életembe először buktam meg valamiből és hatalmas tragédiának életem meg... Utána meg csak pusztán folyton vizsgáztam, így a karácsony... hat.... pöttyet háttérbe szorult.

Aztán összeköltöztem APKval és ez vonozotta magával a 24-ei canossa járást. Minden éven megelőzte egy balhé az estét, mert ő csak náluk akart lenni, meg az ő rokonságánál, és minden annyira túlkomplikált Volt és nehézkes és annyira utáltam... Mert akárhogy is játszottam, mindig a saját szeretteimmel voltam kevesebbet karácsonykor, és Torzsával évről évre többet.

Egy azon évben  meghalt Nagymamám és Nagybátyám. Nem volt hová menni többet 25-én. Nincs több rejcsúr.... Talán az Volt az egyetlen év, mikor nálunk Voltunk többet APKval...

És következett még két karácsony veszekedéssel, APKval, Torzsával, míg nem tavaly karácsonykor eldöntöttem, hogy soha de soha többet nem lesz ilyen szörnyű karácsonyom. Torzsa soha többé nem teheti tönkre az ünnepeket....

Szakítottam APK-val.

És az idei karácsony Anyuékkal, Öreganyámmal és rokonokkal, és barátokkal. Régi szokások és új hagyományok nélkül. Legfőképpen pihentünk. Csak úgy együtt voltunk. A szűk család. Mivel Kézművesnek sincs már meg Kamionos, és PlázaCica jelenlegi pasija is viszonylag kétlábbal áll a földön, így szenteste megint 5en voltunk. 5en, mint sok sok sok évvel ezelőtt.

Szépek voltak ezek az Ünnepek.

Szerző: Verde Lunaria  2013.12.30. 10:50 Szólj hozzá!

Címkék: barátok család anyu boldog hellókarácsony paragrafus apk

A szép lelkűeknek:

A szarkasztikusoknak:

A realistáknak:

A vicceseknek:

A szingliknek:

A családosoknak:

egyszóval MINDEN KEDVES NEKTEK!

Szerző: Verde Lunaria  2013.12.24. 09:31 1 komment