Azért az már várható volt, hogy egyszercsak lemerül a feltöltődni nem tudó aksi, és akkor lesz valami alvás féleség. Hát tegnap végre volt is :D
Nem kertelek, nem szépítek, nem azért aludtam, mert minden gondom egy varázsütésre megoldódott... Dehogy. Szimplán beleroskadtam a fáradtságba.
Reggel fél6kor keltem (vagy valami olyasmi), beloholtam melózni, ott stressz hátán ült a feszültség kimerítő ostoros ördöge a szokásos pokoli iramát diktálva, onnan elrohantam edzeni, ahol hátra és vállra gyúrtam, meg kicsi picit hasra, leizzadtam, öltözőben zuhany, 9re hazaestem, főzőcskéztem diétásan, salátát vacsiztam, apk-nak inget vasaltam, majd az ágyra kuprodtam mert fájt a légkondizmom (erről majd eccer mesélek), Apk mesélt valamit, én meg elbólintottam. Aztán megébredtem, mikor Apk visszaért borotválkozásból, aztán elmentem zuhanyozni, akkor még a mai napi melón zakatolt az agyam, bármennyire is nem akartam, és lefeküdtem, és megnéztünk még egy "Nevem Earl"-t meg egy Odaátot, aminek a végét már nem láttam, mert hirtelen reggel 7 óra lett....
Fogalmam sincs, hogy történt ami megtörtént. Nem mondom, hogy hú de kipihenten ébredtem, de fura volt, hogy kivételesen nem emlékszem kristály tisztán a kis villogószemű ébresztő órára, ahogy mutatja 02:10, 02:55; 03:36; 04:04; 04:39, 05:17.....
Talán nincs még vesztve semmi :D
Apró öröm az életben :D
