Reggel Móriczon a 61-es vili végállomásánál a buszok és a gyalogosok között bicajjal lavírozva, kedvem támadt hagnosan brümmögni, mint egy nagyobb motor, vagy autó, hogy vegyenek már engem is észre, figyeljenek már rám kis szerencsétlenségre is a közlekedés egyéb résztvevői, mert én is ott voltam, hahó! vagyis nem:
BRÜMM-BRÜMM-TŰTŰ-TŰTŰ-BRÜMM-BRÜMM