Meséltem már arról, hogy mennyire nem illek a saját szülőfalumba? Hogy mindig én voltam a fekete bárány, arról, hogy folyton kilógtam a sorból és soha de soha nem passzoltam abba a környezetbe?

Ha még nem, akkor fogok. Inspiráció pedig a hétvégi lánybúcsú lesz, ahová önkéntelenül kötelező jelleggel mennem KELL. Nincs kibúvó....

És most csak gyorsan fakadok ki, hogy már az e-mailezéstől fel áll a hátamon a szőr a dologtól. Több tucat ostoba házasság, vagyis nem, bocs esküvő imádó buta liba közé leszek beszorítva, akiknek a lánybúcsú az életük csúcspontját megelőző szolid csevegős összeülés.

És hogy mi ezzel a bajom? Csak annyi, hogy az esküvő nem cél, és nem csúcspont. Az esküvő egy fontos esemény, de szerintem ezerszer fontosabb, mikor elhangzik először, őszintén és mélyen hangzik el a szó, hogy szeretlek. Mikor először sikerül a párnak túllendülni az első igazán komoly nehézségen, amit együtt oldanak meg. Mikor a bajban is egymás kezét fogják, mikor szavak nélkül is tudják mire gondol a másik, mikor minden vélemény különbség ellenére tiszteletben tartják a másik akaratát, kérését, és nem próbálják meg a saját érdekükeket érvényesíteni. Mikor először hoznak egymásért áldozatot, és nem bánják. És nem egy élet csúcspontja, de meghatározó pillanata az akár minden nap ismétlődő ágyba reggeli, vagy a munkába csomagolt tízórai, a mosott ruha, a megszerelt szekrény ajtó, az esti egymáshoz bújás, a közösen nézett sorozatok, az együtt olvasott könyvek....

Kell ehhez esküvő? Tényleg ezeknek az esküvő a fénypontja? Nem hinném. Ezek a számomra igazán fontos és értékes dolgok mind mind működő képesek esküvő nélkül is. És hogy akarom-e, hogy valaki megkérje a kezem? Persze, igen, akarom. De nem az esküvő miatt, hanem azért, mert az illető akkor és ott úgy gondolja, hogy minden hibámmal és minden nehézségemmel együttvéve is velem akarja leélni az életét. És azt gondolom, ha valaki csak egyszer, gondolkodik így rólam az életben, és utána el is válnak az útjaink, már igazán gazdag életem van....

Hm...

Na tessék. Ez a szemlélet mód fog ütközni a szerintem tipikus butasággal... vagy rossz neveléssel... vagy hívjuk, ahogy akarjuk... Minden esetre érdekes beszámolót tervezek róla....