Nem vagyok egy nagy kólás. Nem szeretem, mert szénsavas, mert cukros, mert túl hájpolt, mert a vért ezzel mossák le ameriákba az utakról, meg mert annyira annyira kóla izű.

Néha mégis megesik, hogy egyet el kell pusztítanom az éber állapotom fenntartása végett. Előny élvez a serrikók, sőt, talán az egyetlen, amit még viszonylag kevés viszolygással nyeldeklek.... Ezt a "nedűt" kerestem reggel, mert olyan de olyan de olyan húzós vasárnap van mögöttem, hogy örülök, hogy egyáltalán felkeltem.

Levettem az első üveget, az állt rajta, hogy lelki társ. Visszaraktam, mert nekem a kóla nem lelkitárs. A következőn az Volt, hogy APK, na azt is vissza. Aztán még vagy egytucat név, amiket valakivel összefüggésbe tudtam hozni, és pakolgattam kifele a hűtőből a kólákat, mire találkoztam egy "Csoki"sal, hogy na ez jó lesz... Aztán persze elborzadtam magamon...

Mert kvázi a fél hűtőt kipakoltam, és alaposan szemügyre vettem az összes hülye üvegüket, mert nekem, az egyáltalán nem nagy kólarajongónak se Volt mindegy, hogy kiből iszom.....

Szóval minden elismerésem a marketingesek csodás hadának. Millióan pakolásszuk világszerte a hülye palackjaitokat...