APK javára legyen mondva, hogy bár sokkal több mindent kellett megoldanom egyedül a kapcsolatunk tartalmi ideje alatt, mint bármely más ismeretségi körömbe tartozó, már feleség* barátosnémnak, de ezek közé a feladatok közé a zuhany izé beszerzése és cseréje nem tartozott. Csak sipítottam, hogy folyat, ki kell cserélni, és átlag egy héten belül némi morgással fűszerezve, de kicserélte, és tudatta a munka és érdemei nagyságát.... Ami ugye hatalmas Volt.

Ezeket az előzményeket figyelembe véve, egészen érthető, hogy néma sikító frász kapott el, mikor a csőizé ott is folyt ahol nem kéne, sőt ott folyt a leginkább. Na de na de. Csak kaptam aputól egy szerszámos ládát mindenféle izével, amik jók a bigyók megmahinálásához. Ne kérdezzétek, hogy hol és mennyi idő alatt találtam meg a ládát. A teljes ládát és teljes tartalmát bevittem a fürdőbe, hogy akkor én most jól szédszedem. Dió meg forgatta a fejét, hogy mégis mi a fenét csinál ez a bolond tyúk.... 10 percnyi agonizálás után megvilágosodtam, hogy ezt bizony kézzel is le lehet, sőt mi több úgy is kell. Juppijé!

A mintadarabot felnyalábolva elvágtattam az OBI-ba, ahol jó szőkenő módjára az eladó orra alá toltam, hogy ILYET kérek. A srác elvigyorodott:

- Pont ilyet?

- Igen. Pont ilyet.

- Hát sajnos pont ilyenünk nincs....

- Akkor valami olyan, aminek ilyen a vége és rá tudom szerelni aaaa.....

- Csapra? :D Mit szólnál egy újhoz?

- :D Megfelel :D

A beszerelése már gyorsan ment. Olyan voltam, mint egy profi vízvezeték szerelő. Na jó. Ez erős költői túlzás. Az utóérzés viszont....a de basszus, én TÉNYLEG szingli vagyok. TÉNYLEG egyedülálló. Olyan olyan nagyon egyedül álló.... Olyan.... Nem rossz, csak olyan egyedüles.

Aztán leültem a tévé elé és megnéztem az M1en az On the Spot-ot a Maldív Szigetekről. Oda megyek nászútra. Még ha égetik is a szemetet. Meg éheznek.... Oké, oké. Teszek engedményt, nekem a szinglinek jó lesz Grand Kanária is. (kackackukac)

*lehet ezért nem vagyok még mindig feleség? :D