Hát helló...

 Most azon gondolkodtam, hogy ezen az ímélen mege sétődsz. Mert a megírásához nem fért kétség. A barátod vagyok, és mint ilyennek, kötelességem szólni, hogy a szakadék felé rohansz. Mit rohansz? Száguldasz bazmeg. És kivételesen nem a kivételesen szar magánéletedre gondolok. Mert olyanod most nincs. Mert aki 14 órázik, annak ilyenje nincs...

Tudod az elején még csak csak elfogadtam, hogy a legjobb barátom most olyan melót talált, amibe úgy érzi érdemes sokat fektetni, és hogy ez neki jó és idővel persze normalizálódik a helyzete, és szépen rendeződnek a dolgok. Mármint kemény és megfeszített munka, de a sörözéseinknek semmi akadálya....

De bazmeg, az, hogyha látni akarlak, akkor tulajdonképpen hajnalba el kellett raboljalak magad elől, és bazmeg, ez gáz.

Szar volt látni akkor téged. A sötét karikáidat, ami nem az egyetlen hajnal miatti keléstől van... Kurva rossz volt nézni, hogy úgy ültél mellettem a kocsiban, mint egy elgázolt kutyakölyök. Meregetted a szemeid, és kicsi voltál és összetört és a kajára rácuppantál, mint aki ezer éve nem evett, de 3 falat után kijelentetted, hogy degeszre etted magad.  Én szeretek veled enni, mert mindig elmondod, hogy te fogyózol, de azért kurvára benyomunk egy pizzát.

Nem azért, jó volt az a reggel. Nekem kellett. Meg neked is. És emiatt is irok. Mert tudod, volt egy elejtett mondatod, hogy dec.17-én mikor eldől, hogy maradsz-e vagy se, és ha marasztalnak, akkor te nem biztos hogy maradni akarsz, mert

  1. A cég nem annyira profi, mint elsőre tűnik
  2. Nem bírod a folyton szerinted túl magas hangon rinyáló főnöknőt
  3. Ha jól csinálsz is dolgokat, akkor sincs pozitiv visszajelzés
  4. Magányos vagy
  5. Elfáradtál
  6. Túl sok az intrika meg a brazil szappanopera
  7. Ki nem állhat a főnökasszony, és te is rühelled őt.

Kétszer is panaszkodtál a főnökasszonyra. KÉTSZER! ÉS emiatt írok, mert közben meg ostorozod magad, hgoy a meló jó, a fizetés kurva jó, a cég NEVE baromi jó, és hogy nem szabadna elengedni, meg kell tartani....

Hát bazmeg, nem. Nem kell.

Neked lelked van. Még ha néha úgy is nyilatkozol mgadról, hogy nincs, meg ha úgy is viselkedsz, mintha nem lenne. Neked elképzelhetetlenül érzékeny lelked van és iszonyatosan fasza fantáziád. Bazmeg, képes vagy bábozni a zakómmal, hogy nem te nyúltad le, hanem ő mászott rád... és mindezt úgy előadni, hogy után elgondolkodtam, hogy lehet télleg a zakóm mászott rád, és beszélt hozzád.  De ez a hely. Ezeket elkezdte megölni benned. Megint elkezdtél falat építeni, és csak összeszükült szemmel nézni a világra. Ja, szemek. Az ugye tudott, hogy az neked zöld, ha boldog vagy, ha jól vagy, ha kvázi minden klappol.  Ha ezt nem tudnám azt hinném, hogy randa barna.... Mert annyira szarul vagy mostanság.

 ÉS akkor ezek csak ilyen kicsi dolgok. Nagy dolog, hogy nem tudnád megmondani, mikor főztél utoljára. Pedig azt TE imádsz. Mindennél jobban szeretsz. Jobban szeretsz, mint enni.  És itt jön az én rinyálásom, hogy én se tudnám megmondani, de pedig én úúúúúúúgy szeretem a főztöd....  Tudom, ha főzöl az nálad levezet minden feszültséget. Boldog vagy tőle. És imádod hogy hízik a májad, mikor halálra dícsérnek és rimánkodik a csapat, hogy bazmeg kérek még, miközben a tányért nyalják.

Csináltál idén adventi koszorút? Feldíszítetted a lakást? Voltál velem/Tesóiddal/egyéb haverral forralt borozni a Vörösmartyn? Tudom, hogy a válasz nem leges. És szerinted ez normális?!

ÉS akkor ez most fájni fog: Hazamentél anyud születésnapjára? Nagymamád halálának az évfordulóján otthon voltál? Vittél gyertyát a temetőbe?  Ezt most nem fogom tovább kifejteni. Tudod te... És azt gondolom, most pityeregsz is...

Amit nem tudsz. Okos, intelligens és érzékeny lány vagy, aki tud és bír is dolgozni.  De kell neki a pozitiv visszacsatolás. Olyan lány vagy, aki többre képes és többet is érdemel, mint az, hogy egy lelketlen cég zombi rabszolgájává váljon.

Nem bántani akarlak, de bazmeg, 17én mondj egy határozott nemet, hogy nem basszátok meg, NEM nem akarok itt dolgozni.

És ne foss. Simán lesz másik. Karácsonyra már máshol mereszted a drága segged. Lásd a mellékletet.

 

(és bocs)

Ezt a levelet dec.11 éjjel írta Csoki. A melléklet egy állásajánlat volt. Ő akkor még nem tudta, amit addigra páran már igen. Azt, hogy nem hosszabbították meg a szerződésem. 10-én közölték velem a mindenféle mondva csinált indokokat, melyek hátterében az a kőkemény valóság húzódott meg, amit a karácsonyi partin egy felsővezető megfogalmazott:

Tudod, nálunk a pénzügyön a széplányoknak nincs nagy karrierje, vagy hosszú pályafutása. A széplányokat, Főnökasszony elüldözi.

Szóval dec.10-én felmondtak. Január 18-ig van még melóm.

Szerző: Verde Lunaria  2012.12.13. 11:39 2 komment

Címkék: meló csoki

A bejegyzés trackback címe:

https://magamkozt.blog.hu/api/trackback/id/tr894963383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2012.12.30. 07:44:16

Valós levél? Vagy fikciós műfaj? Ha igazi, ez a fickó tényleg tud rólad valamit. :)
süti beállítások módosítása