Ezt a bejegyzést egy kósza mondat indította útjára...

- Ezt csak mi, igazi, valódi nők tudhatjuk. Mi akikben van tűz, kitartás, szenvedély, szépség, és akarat. Akik tudjuk mit akarunk, és elérjük. Akikben van mersz vállalni magát.  

- Na meg egy pénzes pasi a hátad mögött.

Az igazi, valódi nő, aki ezt fennen hangoztatja... Amit én látok és tudok belőle, az alapján ilyen lehet egy napja:

Reggel a férje kelti, valódi kínai teával, amit még tavasszal vettek közösen a kínai nyaralásuk alkalmával. Drága férje csókot lehel az ajkára, elmegy dolgozni, míg ő a fényterápiás zuhany alatt a kifejezetten bio-organikus különleges tusfürdővel frissé és éberré varázsolja magát. Ráncait arany és kaviár kivonatos arckrémmel tűnteti el, selyem köntösben kilibeg az étkezőben, ahol a bejárónő már várja a reggelivel, amiben mindenképpen kell gyümölcsnek és zöldségnek lenni friss sült hússal.

A bőséges reggeli után besétál a gardróbba kiválasztja aznapi szettjét, esetlegesen háborog, hogy a bejárónő még nem intéztete el az előző napi ruhák mosását. Felvesz egy dolce gabbana kosztümöt és egy manolo balnchi cipőt. Természetesen a hétvégi olasz kiruccanásból. Szolidan sminkel, és a látványt elégedetten nyugtázza, megint istenien néz ki.

Elindul munkába a kicsi csinos Nissan Micra-javal. Előtte Mercije volt az a kis édes, de már kettőt elloptak, rossz ómen, többet neki olyan nem kell. A vezetés még amúgyis egy ilyen elmegy dolog, na de a parkolás... Minnél kisebb a kocsi annál jobb. És ez a kocsi  egy gagyi Smart, meg ez a kis cuki parkolás vezérlős. Tulajodnképpen helyette beparkol. Zseniális.

A munkahelyre beérve széles mosollyal üdvözli az alattvalókat, hiszen ő már dipartmenlíder. Kemény munka volt. Nagyon kemény munka mindig mindenről jelentést tenni a bigbosznak, és igencsak sok erőfeszítést igényel, hogy az információkat helyesen szivárogtassa a droidoknak. Na és az a sok vacsora és parti, amit a férje rendezett. Igazán igazán drága dolog ez. A munkában kemény, következetes és szívtelen. Az üzletben nincs helye lágyszívűségnek, a pénz nem ember, nem kell hozzá emberség. Így van ez, ha valaki tudja, mit akar. Ő pedig tudja. Hatalmat és pénzt.

Hatalmat, pénzt és gyereket. Meglehet két éve próbálkoznak már a beültetésekkel, ezzel az igencsak költséges eljárással, azonban mintha a biológiát nem érdekelné az a rengeteg anyagi ráfordítás, az a mérhetetlenül sok energia, amit belefektetnek. Neki lesz saját gyerek, kerül amibe kerül. Az orvos meg jobb, ha ennyi pénzért tartja a száját, hogy kevesebbet dolgozzon, meg lazítson, meg egyen rendesen és ne sztresszeljen. Mintha ezt az orvos értené, hogy mennyire stresszes az ő élete. Mert a munka nem elég, ő nő, neki nőnek kell lenni. Fodrász hetente, kéthetente pedikűr-manikűr, szoli, torna, friss ruhatár, főző tanfolyam, jóga, pszihológus. Mindezt megszervezni, igazán nagy volumenű és folyamatos feladat.

Különben is, neki este kilencig dolgoznia kell. Így általában van 10 óra mire hazaér, ilyenkor már nem eszik, ezért a házvezetőnő által készített vacsorából már nem eszik. Bekapcsolja a céges laptopját, a pezsgőfürdős esti lazítás után, és így várja ágyban haza a férjét....

Na szóval kurvára nem tudok azonosulni ezzel a világgal, se ésszel se szívvel se semmivel nem tudom ennek a szemléletnek az érzelmi hátterét magamban legenerálni, pedig általában ez nekem működni szokott... Most mégsem megy. Nem megy, mert az indító mondat egy olyan beszélgetés vége volt, ami azzal indult, hogy kolleganő könnyes szemmel közölte, nem is neki és egészen halkan, hogy sajnos megint nem sikerült a beültetés és a babaprojekt ebben a hónapban, és hogy ez volt az utolsó alkalom, amire volt pénzük. Ő mindezt a hírt kitörő örömmel fogadta, tapsikolt és széles vigyorral közölte, hogy nem baj, legalább van ideje a munkájára. Aztán következett egy okfejtés, hogy mit meg  hogy, hogy mi az anyaság és hogy függ ez össze az igazi női lét megélésével. És valahogy elhangzott ez a mondat... Nem ítélkezem, általában. De most azért elküldeném a hölgyeményt a jó büdösbe. Nem mellékes, hogy a vázolt napi programjáról azért tudok ennyit, mert a sok luxus infót ő maga meséli hol naponta, hol hetenete. Alkalomadtán, ha mutogatja az új cipőt, vagy dicsekszik zseinális férjével. A fennt leírtak biztosan mind megvannak neki....

Szeretném azt gondolni, hogy ez a felszín és valójában ő nem boldog, mert ez egy sekélyes élet. De az igazság az, hogy valószínűleg ő így, a maga sekélyes és semmit mondó módján bizony boldog.

Szerző: Verde Lunaria  2013.01.04. 06:43 2 komment

Címkék: emberek

A bejegyzés trackback címe:

https://magamkozt.blog.hu/api/trackback/id/tr524996367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.01.04. 08:07:16

Hát ez az! Még annyi vigasza sincs az embernek h az ilyenek legalább boldogtalanok :)

Verde Lunaria 2013.01.04. 09:54:07

@anyuss:
Ugye?!? :D

Pedig nem is vagyunk mi rosszindulatúak, csak májdonorok ne legyünk :D
süti beállítások módosítása