- Basszus... Sajnálom... Én rossz házigazda vagyok, és ráadásul a buli is.. háttő.... ne haragudj... meg amit műveltem... Pff... szégyenlem magam....
- Semmi baj. :) Kettőnk közt marad :)
- Oké, de...
- Na. Lépjünk túlrajta. Amúgyis azért szeretek nálatok, mert pontosan olyan, mint nálunk otthon. :)
.... vagy valami hasonló volt a párbeszéd Paragrafus és köztem szombat délelőtt. Így fedje örök homály a péntek éjszakát.
És nagyon nagyon szeretem azokat az embereket, akik otthon érzik magukat nálam. :) mert kevesen vannak azok, akinek ezt lehet, de akiknek lehet, azoknak mindent lehet :)
Valamint itt megjegyzem, hogy kőbe legyen vésve, lógok Paragrafusnak. Nagyon nagyon sokkal ;)
