Van nekem egy borostyán köves gyűrűm. Iszonyatosan régen nem vettem le, vagyis leszoktam, de csak ha sütök főzök, takarítok, hogy ne legyen baja. Na mármost tegnap mindezt ebben a sorrendben végeztem. (a sütés az egy külön posztot érdemel) és egy tuti biztos helyre letettem. Annyira tuti helyre, hogy reggel fél órát kerestem, és baromira nem találtam. Pedig nekem az a gyűrű NAGYON fontos. Ragaszkodom hozzá. Talán egy pöttyet jobban mint kellene...

Valami kellett a "helyére" valami, ami legalább olyan fontos, és szeretek, és..... blabla... egyszerűen megszokásból se maradhat üresen az az ujjam.

Nem találnátok ki, hogy hiánypótlás végett mit húztam a helyére.... Ja, igen, őt...

És most majd lefagy tőle a kezem. Kvázi a kis piszok, mintha direkt figyelemfelhívás szempontjából fagyasztaná azt az egyetlen ujjamat, hogy dörzsölgessem, melegítsem. grr....

Ja, és a sütés, ami miatt levettem borostyánost... Felhívtam anyut, hogy hogy kell fínom piskotát sütni. Elhiszem, hogy két cukrász mellett, ha a béna harmadikja megkérdi ezt az alapvető alapot, akkor a JAJJ VERDE HÁT EZT SE TUDOD után eldarálja, hogy mit hogy kell. De hogy két piskótám se lett jó, mert összeplöttyedtek.... És amikor felhívott, hogy na milyen lett, én meg mondtam, és elmondatja, hogy hogycsináltam, és elmondom, akkor utána sipákol, hogy ő nem azt mondta, hogy húsz perc után vegyem ki, hanem, hogy 20 percig ne nyissam ki a sütő ajtaját... Na már most... én jegyzeteltem kérem szépen, szóval azt mondta, hogy 20 percig süssem. Aztán persze meg caccog, hogy jjajjjjj ő biztos nem ezt mondta... Na persze... Nem, mi?

A másik ilyen "jobban tudom" élményem a hétvégén Lowriderhez köt. Átugrott, és amikor kisértem ki, vittem le Diót is, póráz nélkül, hogy had pisiljen.... Dió futott a szokott pisi helyhez, Lowrider meg bepánikolt, hogy atyaég a kutya, és ELFUT! MENJ UTÁNA! CSINÁLJ VALAMIT! ELÜTI A KOCSI! ATYA ISTEN MIT CSINÁLSZ! MEGSZÖKÖTT!!! Én meg néztem rá, hogy ezt most miért? Majd szólok, ha aggódni kell,

- DEHÁT ELFUTOTT!!!

- Pisilni ment. Visszajön.

- NEM LÁTOD HOGY ELTŰNT! B.SZIK VISSZAJÖNNI

- Még pisil. Figyelj, vissza fog jönni.

- ELFOGJA ÜTNI AZAZ AUTÓ!!!

- Nem fogja. Te mitcsinálsz? Ne menj utána! Hallod? NE FUSS UTÁNA! AZT HISZI JÁTSZOL! LOWRIDER ÁLLJ MEG, FORDÍTS NEKI HÁTAT ÉS GYERE IDE!!!

- Hát de elrohan! TE MICSODA FELELŐTLEN VAGY! GYERE SEGÍTS ELKAPNI!

- Dió! GYERE IDE! GYERE!

A kutya ha elsőre nem is, másodikra rohandt hozzám, igaz, előtte még fricskaként körbe futottat Lowridert olyan ugysekapszel fejjel.

- Meg kell nevelned ezt a dögöt. Ha kivasalja a kocsi, vagy elrohan örökre, majd itt bőgsz nekem. Amúgymeg velem ne beszélj úgy, mint egy kutyával. Jóhogy azt nem mondtad lábhoz!

- ? Most viccelsz....

- Jól seggbe kéne rúgni aztán nem futna semerre.

- Mert NEKED nem engedelmeskedett? Neked, aki játszott vele, és minden határozottságot nélkülözve teszetosza módon belementél a játékába?

- Elrohant.

- Visszajött.

- De előtte elrohant.

- Mert kergetted.

- Nem kergettem.

- Valóban?

- Meg akartam neked fogni.

- Tehát kergetted....

- Velem ne diktátorkodj! A kutyád tudja, hogy én vagyok a férfi, és hogy én vagyok a főnök nem te. Még ha irányítás mániád van akkor is.

Ennél a pontnál ránéztem a lábfejemen ücsörgő Dióra, aki már ment volna befele a melegre és elröhögtem magam. Lowrider pedig sértődötten elvonult.