Dehogy őröl fel a várakozás, áh! ugyan! Kit? Engem? Dehogy. Nem olyan fából faragtak. Nem vagyok én egy riányolós elkényeztetett liba! Kikérem magamnak! Én nyugodtan ülök a seggemen és várom, és várom és csak várom a halálos ítéletem.

Dehogy a labilis idegállapotom miatt zavar, ha "fontosanyu" hagyja a kölkét bemászni a bankon a pult mögé. Dehogy. Itt csak az idegesít, hogy minek az ilyennek gyerek? Miért kell azt mondogatni, hogy öntyömpöntyöm drágám, nem szabad ám oda mászni, rád szóla biztiőrbácsi, ám. Basszus, a gyerek 9 éves volt kb.... Nyilván gügyögni kell.

Csak a stressz miatt nem toleráltam, hogy kedvenc vénkurvaboltieladóm már megint megtapogatta a kenyerem, nyilván nem emiatt hagytam ott, megint a pultban.

Reggel edzésen is az idegelt ki, hogy én vagyok a legkövérebb, leggyengébb, legszerencsétlenebb nyilván (lehet emiatt nem kellek senkinek pl.: SZSZ), hanem  az, hogy az előttem álló feszes csini csibe tömény vaníliás parfümmel pácolta be magát, és ontotta az illatokat. Ilyet is, olyat is. Felfordult a gyomrom.

Edzés utáni zuhanynál is csak a saját bénaságom bosszantott, hogy csúszkáltam a kövön a gumipapucsomban, majdnem a nyakm törve...

Persze egyszer se jutott eszembe SZSZ...

Nagy nehezen dolgozni is beértem, puffogva, duzzogva leültem a gép el, megnéztem az emileket és láss csodát, ez fogadott:

ott a képed, amint két sört hozol épp.
Nekem.
Vagy nem nekem.
De azért eléggé oktoberfesztes hangulata van.
Ami egy elég szar buli.
Vagyis annak tünik.
amig nem ittál
De 2 liter sör után már jónak tünik.
Ilyen állapotban vagyok.
Persze ez még nem lenne ok hogy irjak.
Viszont hiányzol.
S mivel múltkor pont ezt mondtad hogy miért nins az hogy simán magyarázat nélkül azt irom...
Hát most irom
hiányzol.
Pedig nem is igaz.
De ezt csak azért irom hogy némileg korrigáljam magam.
Részeg vagyok.
Szóval a telejs igazság az
hogy részeg vagyok
ÉS HIÁNYZOL.

Este felhivhatlak?

Emil SZSZtől...

Itt tartunk most...