Legújabban nem kérdezek senkitől semmit. Hallgatok, és megvárom míg mesél. Akkor se kérdezek vissza. Na nem mintha nem érdekelnének a dolgok, csak a másikra hagyom a döntést, hogy mit akar elmondani és mennyire akar beavatni. Ez nem tuskóság. Szerintem. Nem faggatózok. Felnőtt emberekkel vagyok körül véve. El tudják dönteni, mit akarnak.

Talán kissé bezárkóztam. Én sem mesélek magamról senkinek. Vagy nem szívesen. És ha mégis sok a kellemetlenkedő kérdés, hajlamos vagyok vicsorogva kitérő választ adni....

Ez baj?