Számot adni, vetni nem olyan egyszerű, főleg a kor előre haladtával. Az újévi fogadalmakról és életértkelésről már rég letettem, mert baromság. Csak azért nem fogok semmit másként csinálni, mert a dátum első 4 számjegyéből az utolsó 1-el nőtt. Malasztosabb cél kell nekem, és kötelező kijelölt út.
Na igen... a kötelező kijelölt út. Én nem tudom, hogy ki hogy élte ezt meg, de több ismerőstől is hallottam, hogy ahogy az iskola padból kiszabadulunk, problémát okoz, hogy nincs előre kijelölt út, nincs mások által meghatározott cél, és az ehhez való megoldások sárgaköves útja. Persze, ez a szabad akarat, meg a szabadság... de mégis, mihez kéne kezdeni az élettel, ami a nyakunkba szakadt?! Évek óta szenvedek ezzel a kolonccal, nem tudom, hgoy most másként lesz-e de egy biztos, a kislépések taktikáját próbálkozom majd alkalmazni, hogy megvalósítsam A TERV-et.
A gond csak az, hogy bármennyire is szeretném, A TERV, még nem állt össze teljesen a fejemben. Ezért egy kézen fekvő lépéssel kezdek, ami csak kicsinyke morzsája lehet az egésznek, de valahol el kell kezdeni.
Ez a kicsi lépés pedig nem más, mint a csoki-poci eltüntetése. Nekem ugye nem lehet sörhasam, hisz nem iszok sört. (na jó.... kirk és meggyes delírim, vagy ugye a forralt delirium sör..), de pocakom van, az pedig mástól nem lehet, csak az ülőmunkától és a közbe-közbe megeszegetett csokiktól.
Hülyeség lenne azt mondanom, hogy többet nem eszek csokit. Mert ezt tuti nem tartom be. Hisz így se eszek minden nap. Van hogy egész két hétig nem eszek, aztán rám jön a falási ösztön és van, hogy egy egész doboz toffifit képes vagyok benyomni, vagy levarázsolni egy táblacsokit... Szóval, néha fogok "bűnözni", csak az adagján változtatok, meg talán keresek valami rendszert. Ez egy igen kis gyatrácska sarokemelési kezdés az első lépés megtételéhez.
Aztán... amit már el is kezdtem. Spinning. Heti 2szer. Ez egy gyilkos mozgás. Légszomjjal és minden hasonlóval. De ez az egyik leghatékonyabb zsírégető módszer. És végső soron talán élvezem is... Aztán majd kiderül. Ha 3 hónap alatt nem megy le rólam egy deka se, akkor azért majd elgondolkodom, hogy mit kéne másként csinálnom.
És persze kajáláshoz kötődően: szigorúan nincs vacsora. Semmi, még egy falat se. És főzni fogok. Főtt étel, saját konyhámból... Ez a rész, már a második hete megy. És mivel szeretek főzni, meg kikapcsolódás is, ezért most nem is esik nehezemre.
Mivel van egy tucat fogyókúrás blog, és két tucat gaszto blog, senkit nem fogok untatni, hoy milyen kenyeret sütöttem, és miként csináltam főzeléket meg fasírtot. Ennek ellenére néha lehet kifakadok itt is, hogy elegem van az egészből, és franc essen a féléves tervbe. :)