A jól befűtött autóban lágyan duruzsuló jazzt hallgatva néztem a kövér szállingózó hópelyheket, és kedvem támadt karácsonyi ajándékokat vásárolni...

Tegnap kerestem valamit a blogomban, mert meg mertem volna esküdni rá, hogy én azt bizony megírtam. Tuti. Ezer százalék. Emlékszem. De nem. Gondolom, csak fejben. Ugyanúgy, ahogy ma reggel is a dugóban ülve legalább két bejegyzést írtam önnön túlcsorduló muffinista*…

Azért hozzá kell tennem valamit még az előző bejegyzéshez. MOST még nem vagyok elkenődve. Sőt, egyre inkább a megkönnyebbülést érzem. Azt amikor levesznek egy hatalmas terhet a válladról. MOST még könnyű. Mérhetetlen örömmel tölt el, hogy buta liba főnökasszonynak apró…

Ma egész este amig bele nem pistulok, blogolni fogok. Nem lesz egymás utániság meg logika, csak (remélem) ömleni fognak a bejegyzések. Szóval jó értetlenkedős szórakozást.

- Helló. - Na csáo kicsi csacsi. - Dolgozom. Fontos? - Igen, mint mindig. - Mondjad. Gyorsan. - Mit szólsz a tegnapihoz? - Hogy nem vagy normális, ha este tízkor mész squash-solni. - Bagoly mondja. Akkor jöttél edzésről. De nem ez érdekel. Mit szólsz a haverhoz? - A haverhoz? Mit…

- Úúu! - mondta Micimackó. - Ez fáj.- A dolog úgy áll - állapította meg Nyuszi -, hogy be vagy szorulva. (...)És hosszú ideig Mackó csak annyit tudott mondani:- Úúu!És egyszerre csak azt mondta:- Jaj!Aztán még ennyit mondott: - Hopp! - Mint mikor a dugó kijön a palackból.-…

  Honnan tudod, hogy megbízhatsz valakiben? Honnan tudod, hogy számíthatsz rá bármi történjen is? Honnan tudod, hogy nem csak egyszer egyszer vagy képes ellazulni mellette? Honnan tudod, hogy holnap is jól fog esni, ha hozzád szól? Honnan tudod, hogy az "otthon vagyok" érzés nem…